Ordítoztak egymással a tüntetők és az ellentüntetők a közgyűlés ülése előtt

A római-parti gátért demonstráltak.

Fotó: Hatlaczki Balázs

A kérdés azonban csak addig foglalkoztatta a párbeszédes politikusokat, amíg ellenzékben voltak, ugyanis Karácsony Gergely megválasztása után ezen a szakaszon négy évig egy kapavágás nem történt, csupán a terveket tudták elkészíteni. A mobil gát felhúzása legkorábban 2029-ben várható.

A már említett 2019-es sajtóeseményen Karácsony úgy nyilatkozott: „ha megválasztanak, és ez a mai főpolgármester-jelölti vállalásom, akkor fel fogom gyorsítani az árvízi védekezést Budapest egész területére vonatkozóan és itt ebben az övezetben is azt az egyedüli szakmailag és természeti örökségvédelmi szempontjából egyedüli lehetséges alternatívát fogjuk választani, hogy megerősítjük az itteni gátakat.” A munkálatok felgyorsításának azonban épp az ellenkezője történt.

Kétezer embert hagyott cserben Karácsony

Az éveken át folyó vita lényegében arról szólt, hogy hol húzódjon a mobil gát. Karácsonyék a maguk álláspontját a természetvédelem köntösébe öltöztetve arról beszéltek, hogy a mobil gát a Királyok útja–Nánási út szakaszon húzódjon, míg Tarlós Istvánnak az volt a véleménye, hogy a parthoz közelebb élőknek is joga van ahhoz, hogy védelmet kapjanak az ingatlanjaik.

Karácsony Gergely 2019-es megválasztásával megpecsételődött a Római-parton élők sorsa: 2023 tavaszán ugyanis a parthoz közeli 70 hektáros területet hullámtérnek nevezte a főváros. A döntésről a helyi polgárok Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettest kérdezhették egy lakossági fórumon, akinek az volt a felvetése, hogy „el is lehet költözni”. 

Karácsony Gergely a kérdésről nyilatkozva a Római-partig már nem, de az ATV stúdiójáig elmerészkedett és arról beszélt 2023 márciusában, hogy „a természetes partszakasz megvédése, az fontosabb, mint kétezer olyan ingatlannak a megvédése, amely nem lakóingatlan, és amelynek a tulajdonosai abban a hiszemben építettek ott bármit, hogy pontosan tudták, hogy ez egy árterület”. A műsorvezető kérdésére, hogy végül is cserben hagyta-e a Római-parton élőket, Karácsony pökhendien csak annyit válaszolt: ez a „fideszes politikusok” narratívája.

Évtizedes csúszás

Sajnos azok sincsenek jobb helyzetben, akik a már kijelölt nyomvonalon és azon túl laknak. Mint írtuk, a fővárosi vezetésnek négy évébe telt, mire egyáltalán megalkotta és elfogadtatta azokat a terveket, amelyek szerint a már említett Nánási út–Királyok útja nyomvonalon lesz a mobil gát. A védműből eddig csupán két szakasz épült meg: a pünkösdfürdői védmű és az Aranyhegyi-patak mentén futó védmű. 

A kettőt összekötő középső szakasz legkorábban 2029-ben kerülhet átadásra. Jelenleg a Fővárosi Csatornázási Művek munkatársai segítik a védekezést ezen a szakaszon, a civilek hathatós segítségével.

Pedig nagy szavakból nem volt hiány. 2024 januárjában Tüttő Kata főpolgármester-helyettes az eddigi árvízvédelmi eredményekről szólva elmondta, európai uniós forrásból megvalósult két – a csillaghegyi-öblözet és az észak-pesti terület védelmét szolgáló – nagyon fontos árvízvédelmi beruházás. Közölte, nagyjából tízmilliárd forintot költöttek el árvízvédelemre, és még nagyjából 30 milliárdot szándékoznak annak megerősítésére fordítani.

A civilek évek óta hiába figyelmeztetnek

– A Rómait épp azért szeretik a budapestiek, mert természetes ártér, amit áradás idején bizony visszafoglal a Duna – írta Facebook-oldalán 2024 januárjában Karácsony Gergely. Erre a cinizmusra reagált az Egyesület a Római Partért is, amely nyílt levelet küldött a főpolgármesternek. Az írásban főként arra kérték a városvezetést, hogy az akkori árvíz után azonnal kezdjék meg a közterületek, játszóterek, padok iszaptól való megtisztítását, mert fertőzésveszélyt jelent. 

A civilek szót emeltek amiatt is, hogy a Duna melletti büfék működését szüntessék meg, mivel a csatornázatlan vendéglátóegységek emésztőinek tartalmát áradáskor kimossa a folyó. Ez pedig veszélyezteti az oda látogatók és az ott élők egészségét. A felhívás süket fülekre talált a baloldali városvezetésnél és a kerületvezetésnél is.

Az egyesület szerdai közleménye kiemelte, hogy szerintük hiába hivatkoznak Karácsonyék arra, hogy a Római-part 70 hektáros területe hullámtér, ez véleményük szerint nincs így. „A Római-part mentetlen ártér, mint ahogy a csillaghegyi-öblözet, ahol 55 ezer ember él. Az is egyes politikusok hazugsága, hogy a Királyok–Nánási úton fővédvonal van. Nincs elsőrendű fővédvonal. Egy rossz állapotban, rossz helyen lévő nyúlgát van, és mint ahogy a példa mutatja, semmire sem alkalmas, ezért kell mögé több sáv szélességben gátat építeni – hívták fel a figyelmet a civilek.