Így vitte csődbe a leggazdagabb önkormányzatot a baloldal

Több mint kétszázmilliárdos megtakarítás vált kámforrá a felelőtlen gazdálkodás eredményeként.

A főpolgármesternek főhet a feje, átvilágítják a fővárosi cégeket Fotó: Mirkó István/Magyar Nemzet Forrás: MI

A 2019-es választások után a balliberális pártok szövetsége és Karácsony Gergely 214 milliárd forint megtakarítással vette át a főváros vezetését. Ez a megtakarítás azonban az elmúlt évek felelőtlen városgazdálkodásának következményeként teljesen felszívódott.  A 2025. évi csődköltségvetést pedig már a városvezető koalíció egy több mint ötvenmilliárd forintos hiánnyal szavazta meg, ezzel pedig mostanra gyakorlatilag csődbe vitték az ország leggazdagabb városát.

A csődhöz vezető hatéves út első lépcsőjeként 2019-ben a Fidesz 214 milliárd forint befektetett pénzeszközzel adta át a főváros vezetését Karácsony Gergelynek, amit a 2024. évi költségvetés zárszámadása szerint sikerült lenullázni. Ezt Karácsony Gergely azzal indokolta, hogy irreálisan magas a szolidaritási hozzájárulás mértékének növekedése. Ezzel szemben a valóság az, hogy a főváros iparűzési adóbevételei soha nem látott mértékűre emelkedtek az utóbbi években, a növekedés mértéke meghaladja a szolidaritási hozzájárulás mértékének növekedését. A főváros 2023 óta nem hajlandó befizetni a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét, ezért a Magyar Államkincstár inkasszálja az összegeket, ez ellen a főváros több pert is indított a 2023. és a 2024. évek vonatkozásában.

A lezárult perek csak eljárásjogi hibát állapítottak meg, amelyeket az Államkincstár azóta orvosolt.

Jogvédelmet a főváros minden per során kért és kapott, azonban a jogvédelem másodfokon minden alkalommal elutasításra került. Az Alkotmánybíróság pedig megállapította, hogy a szolidaritási hozzájárulás mint jogintézmény nem ütközik nemzetközi szerződésbe, sem az alaptörvénybe. 

Hazudozik Karácsony Gergely

Mindeközben a főpolgármester kampányszerű hazudozásba kezdett a főváros csődjét illetően, azt állítva, visszajár a 2023. és 2024. évi szolidaritási hozzájárulás. A valóság azonban az, hogy a bíróság erről nem rendelkezett, pusztán eljárásjogi hibákat állapított meg.
Szintén a főpolgármester azt állította, hogy az Alkotmánybíróság a főváros javára döntött a szolidaritási hozzájárulást illetően. 

Azonban ez sem fedi a teljes valóságot, ugyanis a testület közlése szerint a szolidaritási hozzájárulás nem ütközik nemzetközi szerződésbe és az alaptörvénybe sem. 

A csőd kapcsán a főpolgármester többször is azt állította, a Kúria által megsemmisített költségvetési sor csak egy „technikai jellegű módosítást” igényel. Ez azonban szintén nem tekinthető igaznak, ugyanis egy ötvenmilliárd forintos módosításról van szó, amely a teljes költségvetést átszabja.

Csak a kormány fejleszti Budapestet

A kormány a fővárosi önkormányzatot a 2011–2014. évek közötti adósságkonszolidáció keretein belül összesen 217,7 milliárd forint adósságteherből váltotta ki. Ez az összeg pedig messze a legnagyobb adósságkiváltás volt az ország önkormányzatai között. Ezt az óriási adósságot a baloldali városvezetés halmozta fel, de a Fidesz-kormányzat váltotta meg, hogy kimentse Budapestet a végeláthatatlan adósságspirálból. 

A 2010 utáni adósságkonszolidáció feltétele az volt, hogy onnantól az önkormányzatok nem adósodhatnak el felelőtlenül, ezért lett a hitelfelvétel kormányzati jóváhagyáshoz kötött. 

Mindeközben a kormány számos olyan fejlesztést valósított meg Budapesten, amelyhez a fővárosnak nem kellett forrással hozzájárulnia, ugyanakkor minden budapesti számára hasznot hozott. Ilyen volt a Városliget felújítása, a Nemzeti Atlétikai Központ építése, illetve a környező rozsdaövezet zöldítése, a 18 ezer férőhelyes diákváros építése, és a Várnegyed, illetve a reptér fejlesztése. 

A főpolgármester és a baloldal narratívájával ellentétben több kórház, illetve szakrendelő is megújult, ilyen volt a Budai Irgalmasrendi Kórház, a Jókai utcai szakrendelő, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház diagnosztikai épülete és az Országos Onkológiai Intézet.

A közlekedés terén a kormány több mint ötvenmilliárd forintból új villamosokat vásárolt a fővárosban közlekedők számára, illetve megújítja a szentendrei H5-ös HÉV-et és megépíti a Déli Körvasutat.

Kijelenthető, hogy Karácsony Gergelynek az az állítása sem igaz, miszerint Budapest nettó befizető a költségvetésbe. A főpolgármester ugyanis önös politikai érdekből csak egy év bevételeit, illetve kiadásait nézi, miközben többéves kitekintésben a fővárosi önkormányzat messze nincs nettó befizetői pozícióban. 

Borítókép: Karácsony Gergely (Fotó: Mirkó István/Magyar Nemzet)