Sorsfordító – A mi Kárpátaljánk története + videó

Ez a hónap Trianonról szól, podcastműsorainkban sem beszélhetünk másról. Mai adásunkban Kárpátaljáról lesz szó, ami számunkra nagyon fontos, de sajnos mégis a leggazdátlanabbnak tűnik. Csak megjegyzésként, ha újra utazhatunk oda, mert érvényes lesz mindenkinek az útlevele, egy igazi csodát láthatunk majd. Most sajnos csak a magyar határhoz közeli településekről szép időben, ha nincs köd, akkor szemlélhetjük meg a Kárpátokat és a Tisza folyót. A Sorsfordító című műsorunkban történelmi tényeket oszt meg önökkel Vésey Kovács László, a PestiSrácok.hu munkatársa és vendége, Seres Attila, a Veritas Intézet történésze, főmunkatársa.

Trianon után hiába keressük a térképeken Kárpátalját, szerepel ugyan Máramaros, Ung és Bereg, de mást nem találunk. Hogyan született meg a Kárpátalja megnevezés? – tette fel a kérdést Vésey Kovács László kollégánk. Vendégünk, Seres Attila olyan múltidézésbe kezdett, amelyeket véleményünk szerint a történelemkönyvekből sem ismerhetünk sokan, mert vélhetően ezt nem tanították. Gondoljuk mi. A történész felidézte, hogy még a Szovjetunió közigazgatási rendszerében alakult ki 1946. január 22-től a Kárpátalja megnevezés.  

Kiemelte azt is, hogy a Magyar Királyságban nem volt ilyen közigazgatási egység, csupán vármegyei határokat jelöltek ki. A terület sodródott, soha nem hinnék el, de még a csehszlovákok is uralták a térséget. Nagyon hosszú volt a kárpátaljai magyarok története, amelynek minden apró részleteiről alapos beszámolót kaphatnak műsorunkban.