A szerb és francia katonák érkeztek meg elsőként Magyarországra, a szerbek Vésey Kovács László szerint komoly revansvággyal, mert lakossági és anyagi szempontból is megsínylették az I. világháborút. Dévavári Zoltán visszautalt arra, hogy 1918 októberében a Délvidéken lényegében a közbiztonság és a közigazgatás egésze az összeomlás szélén állt, fosztogatások, etnikai incidensek és rablóbandák is ténykedtek, de a háborúból visszatért svábok sem maradtak ki ezekből a történésekből. Hozzátette azt is, hogy nem magyarellenes támadások voltak ezek elsősorban, és antiszemita zavargásokba is torkolltak. Bár voltak, akik fellélegeztek, és valami jobb dologban bíztak, de mégis több volt a csalódást keltő epizód.
Hiába bíztak abban, hogy a közigazgatás jobb lesz, mégis az első időszakban azonnal megkezdték a hivatalnokok leváltását, és ezzel párhuzamosan újabb fosztogatásokra is sor került, amely hamarosan átcsapott rekvirálásba. A történész emlékeztetett arra is, amiről kevesen tudnak, hogy a Délvidéken már az első napokban kibontakozódott egy nemzeti ellenállás, a magyarok fegyvert is fogtak, amelynek az volt a célja, hogy megállítsák a fosztogatásokat. Ez csak a kezdet. Hiába jöttek később a választások, az sem ment simán, mert a névjegyzék nem volt pontos. Voltak nagy törések, kollégánk és szakértő vendége olyan részletekről számolt be egyórás műsorunkban, amely az I. világháborútól mondhatni napjainkig mindenkit érdekel, emellett számos újdonsággal szolgál.
