A parlament végül 138 nem szavazattal és egy tartózkodással utasította el Szathmáry Zoltán megválasztását. Támogató voks nem érkezett. Baka András később arról beszélt, hogy már a jelöléskor tudott Szathmáry István érintettségéről, az ügyészségi ügy kapcsán rendelkezésére álló információk alapján azonban más kép alakult ki benne az ügyről, mint ami a nyilvánosságban megjelent.
A fogvatartás jogalapja is kérdésessé vált
Az aranykonvoj-ügyben nem csupán a büntetőeljárás újabb gyanúsítottjai miatt merülnek fel kérdések. Az Index beszámolója szerint az áprilisi választásokat követően, még az új kormány megalakulása előtt a Belügyminisztériumban egyeztetést tartottak az akció jogi vonatkozásairól.
A megbeszélésen a titkosszolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a TEK illetékesei is részt vettek. A beszámoló szerint az ukrán pénzszállítók fogvatartásának egyes időszakaiban vitatható volt a jogalap, és csak több egyeztetést követően pontosították, hogy az érintetteket mikor és milyen jogcímen tartották fogva.
Az egyeztetéseken a felelősség kérdése is felmerült. A beszámoló szerint a NAV Hajdu Jánost tette felelőssé, a volt TEK-vezető ugyanakkor arra hivatkozott, hogy a NAV kérésére, illetve a titkosszolgálatok szerepvállalása mellett jártak el.
Hajdu János védője, Hampó Norbert megerősítette, hogy Farkas Örs vezetésével valóban tartottak értekezletet a Belügyminisztériumban. Az ügyvéd ugyanakkor hangsúlyozta: vizsgálóbizottság nem alakult, és álláspontjuk szerint ügyfele nem követett el bűncselekményt. Farkas Örs érdemben nem kommentálta az értesüléseket, ugyanakkor kifogásolta, hogy az ügy egyes szereplői a nyilvánosság előtt próbálják rendezni a közöttük kialakult vitát.
