Aranykonvoj: Húszmilliárd eurónyi pénz és arany haladhatott át Magyarországon Ukrajna felé – újabb részleteket árult el az osztrák politikus

Több mint ezer pénzszállítmány haladt át 2022 óta Ausztriából Magyarországon keresztül Ukrajnába, összesen mintegy húszmilliárd euró értékben – erről beszélt Christian Hafenecker, az Osztrák Szabadságpárt főtitkára a Hír TV-nek adott exkluzív interjújában. A politikus szerint az osztrák kormány nem tudott választ adni arra, honnan származott és kihez került a pénz. Hafenecker egy másik, Ukrajnából Svájcba tartó, kétszáz kilogrammos titokzatos szállítmányról is beszélt, amelynek ellenőrzés nélküli áthaladását az ukrán nagykövetség kérte. Az osztrák politikus további parlamenti vizsgálatokat sürget, és megvédte a korábbi magyar kormány intézkedését, amellyel megállítottak egy Ukrajna felé tartó pénzszállító konvojt.

Az Osztrák Szabadságpárt főtitkára hálás Orbán Viktornak. Forrás: Hír TV

További parlamenti kérdéseket nyújtanak be

Az FPÖ főtitkára közölte, hogy pártja nem tekinti lezártnak az ügyet. További parlamenti kérdéseket kívánnak benyújtani az osztrák külügyminisztériumhoz, pénzügyminisztériumhoz és belügyminisztériumhoz. 

A politikus szerint Ausztriának szuverén államként joga van tudni, milyen rakományok haladnak át a területén, különösen akkor, ha azok jelentős pénzügyi vagy akár nemzetbiztonsági kockázatot hordozhatnak.

Hangsúlyozta, hogy a kétszáz kilogrammos szállítmány esetében azt sem tudják, jelentett-e bármilyen veszélyt az osztrák lakosságra. Az FPÖ ezért a jövőben szigorúbb ellenőrzéseket, a korábbi szállítmányokkal kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalát és a parlament megfelelő tájékoztatását követeli.

Hafenecker: hálásnak kell lenni Orbán Viktornak

A Hír TV az Ausztriából Ukrajnába tartó, Magyarországon megállított pénzszállító konvoj ügyéről is kérdezte a politikust. Hafenecker elmondta, hogy éppen a magyar hatóságok fellépése irányította rá az FPÖ figyelmét a rendszeres pénzszállításokra. A politikus szerint a magyar intézkedésnek köszönhetően derült fény arra, hogy nem egyetlen szállítmányról, hanem több mint ezer hasonló fuvarról lehet szó.

Úgy fogalmazott, hogy 

ezért tulajdonképpen hálásnak kell lenni Orbán Viktornak és korábbi kormányának, amiért láthatóvá tette az ügyet. Hafenecker arról is beszélt, hogy nem kíván beavatkozni a magyar belpolitikába, ugyanakkor nem érti a magyar hatóságok korábbi fellépésével kapcsolatos vitát.

Szerinte Ausztriában is teljesen természetes lenne, ha a hatóságok megvizsgálnának egy nagy értékű pénzszállítmányt, amennyiben nem világos annak eredete vagy végső rendeltetése. Hangsúlyozta, hogy egy szuverén államnak joga van ellenőrizni, ki, milyen céllal és mekkora értékben szállít pénzt a területén keresztül. Az osztrák politikus ezért érthetőnek nevezte a korábbi magyar kormány és az illetékes hatóságok fellépését, és ismételten leszögezte: az FPÖ addig kívánja napirenden tartani az ügyet, amíg nem kapnak megnyugtató válaszokat a pénz- és aranyszállítmányok eredetére, céljára és címzettjeire.

Ukrán aranykonvoj

Az aranykonvojügy előzménye, hogy március 5-én a Terrorelhárítási Központ (TEK) megállított két, Ausztriából Ukrajnába tartó páncélozott pénzszállító autót, és elfogott hét ukrán állampolgárt. A járművekben negyvenmillió dollárt, harmincötmillió eurót és kilenc kilogramm aranyat szállítottak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával indított büntetőeljárást. A hatóság korábbi tájékoztatása szerint a pénzszállításokat egy volt ukrán titkosszolgálati vezérőrnagy felügyelte, helyettese korábban a légierőnél szolgált, és a többi érintettnek is volt katonai múltja.

A NAV egy videófelvételt is nyilvánosságra hozott, amelyen a hatóság értelmezése szerint a pénzszállítást felügyelő volt ukrán titkosszolgálati vezető dokumentumokat hamisított egy benzinkút mellékhelyiségében. A felvételen szereplők korrupciós pénzről is beszéltek.

A hét ukrán állampolgárt tanúként hallgatták ki, majd kiutasították Magyarországról. A lefoglalt pénzt és aranyat később visszaadták, a pénzmosás gyanúja miatt indított nyomozást pedig augusztusban megszüntették.

Ettől elkülönülten azonban büntetőeljárás indult a pénzszállítók elfogásának körülményei miatt is. Az ukrán állampolgárok jogi képviseletét ellátó Horváth ügyvédi iroda feljelentése nyomán a nyomozó ügyészség a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás gyanúját vizsgálja. 

Az ügyben június 29-én gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost, a TEK korábbi főigazgatóját. A nyomozás során több rendőr is gyanúsított lett, emellett egy, az Alkotmányvédelmi Hivatalnál dolgozó személyt közokirat-hamisítással gyanúsítottak meg.

Orbán Viktor szerepe is előkerült

Az aranykonvojügy körül időközben komoly politikai és ügyészségi vita bontakozott ki. Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője szeptember végén nyilvánosságra hozott levelében azt állította, hogy az ukrán pénzszállítók elfogásáról Orbán Viktor akkori miniszterelnök adott utasítást. Fürcht szerint az ügyészségi nyomozás során olyan adatok merültek fel, amelyek alapján a korábbi kormányfő szerepét is vizsgálni kellett volna. A volt főügyész emellett azzal vádolta meg a Legfőbb Ügyészséget, hogy informális nyomásgyakorlással akadályozta a nyomozást.

A Legfőbb Ügyészség visszautasította ezeket az állításokat, és tényszerűen valótlannak nevezte Fürcht Pál politikai befolyásolásra vonatkozó kijelentéseit. 

Orbán Viktor szintén cáfolta, hogy utasítást adott volna a pénzszállítók elfogására. A volt miniszterelnök szerint a hatóságok a kötelességüket teljesítették, és elismerést érdemelnek a munkájukért. Aranykonvojügyben az új legfőbb ügyész belső vizsgálatot rendelt el.