Ezek komoly vállalások, amelyek mögött elvileg részletes gazdasági modelleknek, bevételi kalkulációknak és hatástanulmányoknak kellene állniuk. A minisztérium azonban éppen azoknak az adatoknak a megismerését akadályozza meg, amelyekből kiderülhetne, mennyire megalapozottak a kormányzati várakozások.
Külső szakértők is részt vehettek az előkészítésben
A háttérmunka kapcsán korábban lapunk is beszámolt arról, hogy szakmai körökből származó értesülések szerint a Pénzügyminisztérium a magánszférából toborzott adótanácsadókból és adószakértőkből álló csapatot a vagyonadó szabályainak kidolgozására. A Magyar Nemzet akkor arról is kérdezte a tárcát, mi indokolta a külső szakértők bevonását, illetve rendelkezésre áll-e a minisztériumban a megfelelő szakmai apparátus. A megkeresésre akkor nem érkezett válasz.
Mostani adatigénylésünkben ezért külön rákérdeztünk a külső megbízásokra, a szerződések értékére, a teljesítésekre és az esetleges kifizetésekre is. Ezekből kiderülhetne, kik és milyen feltételekkel dolgoztak az új adónem előkészítésén, valamint mennyi közpénzt fordítottak erre a feladatra. A minisztérium mostani válasza azonban ezekre a kérdésekre sem adott felvilágosítást.
A kérdés azért is indokolt, mert a vagyonadó szabályozása rendkívül összetett. Az ingatlanok, a pénzügyi befektetések, a vállalkozásokban meglévő részesedések és a külföldön tartott vagyonelemek értékének meghatározása különböző módszereket és szakmai felkészültséget igényel. Különösen a nem tőzsdei vállalkozások értékelése vet fel nehézségeket.
























