Titkos háttéranyagok, elhallgatott szerződések – nem árulja el Kármán András, mi alapján vetnék ki az új adónemet

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A törvényben biztosított határidő lejárta után elutasította a Pénzügyminisztérium a vagyonadó előkészítésével kapcsolatos háttéranyagok és számítások kiadását lapunknak A tárca arra hivatkozik, hogy a döntés-előkészítés még folyamatban van, ezért a dokumentumok jelenleg nem ismerhetők meg. Csakhogy a javaslat már az Országgyűlés előtt fekszik. Miközben a kormány korábban alapos szakmai munkáról és széles körű egyeztetésekről beszélt, továbbra sem világos, milyen konkrét számításokra és elemzésekre alapozták az új adónem bevezetését.

2026. 11. 17. 8:23
Titkos háttéranyagok, elhallgatott szerződések – nem árulja el Kármán András, mi alapján vetnék ki az új adónemet
Fotó: Mirkó István

Ezek komoly vállalások, amelyek mögött elvileg részletes gazdasági modelleknek, bevételi kalkulációknak és hatástanulmányoknak kellene állniuk. A minisztérium azonban éppen azoknak az adatoknak a megismerését akadályozza meg, amelyekből kiderülhetne, mennyire megalapozottak a kormányzati várakozások.

Külső szakértők is részt vehettek az előkészítésben

A háttérmunka kapcsán korábban lapunk is beszámolt arról, hogy szakmai körökből származó értesülések szerint a Pénzügyminisztérium a magánszférából toborzott adótanácsadókból és adószakértőkből álló csapatot a vagyonadó szabályainak kidolgozására. A Magyar Nemzet akkor arról is kérdezte a tárcát, mi indokolta a külső szakértők bevonását, illetve rendelkezésre áll-e a minisztériumban a megfelelő szakmai apparátus. A megkeresésre akkor nem érkezett válasz.

Mostani adatigénylésünkben ezért külön rákérdeztünk a külső megbízásokra, a szerződések értékére, a teljesítésekre és az esetleges kifizetésekre is. Ezekből kiderülhetne, kik és milyen feltételekkel dolgoztak az új adónem előkészítésén, valamint mennyi közpénzt fordítottak erre a feladatra. A minisztérium mostani válasza azonban ezekre a kérdésekre sem adott felvilágosítást.

A kérdés azért is indokolt, mert a vagyonadó szabályozása rendkívül összetett. Az ingatlanok, a pénzügyi befektetések, a vállalkozásokban meglévő részesedések és a külföldön tartott vagyonelemek értékének meghatározása különböző módszereket és szakmai felkészültséget igényel. Különösen a nem tőzsdei vállalkozások értékelése vet fel nehézségeket.

Az előterjesztés  – amelynek tárgyalását már megkezdte az Országgyűlés  – egyebek mellett rögzítené, hogy az egymilliárd forint feletti nettó vagyon után egy százalékos, a százmilliárd forint feletti vagyonrész után pedig 1,5 százalékos adókulcsot kell alkalmazni. A bevételi várakozások és az érintettek számának meghatározása ugyanakkor csak az esetben tekinthető megalapozottnak, ha azokat megfelelő adatok és számítások támasztják alá. 

Borítókép: Kármán András pénzügyminiszter (Fotó: Mirkó István)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.