A brexit miatt Magyarország egy erős szuverenista szövetségesét veszíti el az Európai Unióban. A magyar kormány sajnálja, de tiszteli is a britek döntését – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) brexit-ügyi miniszteri biztosa pénteken Budapesten.
Takács Szabolcs az európai átalakulás színterei és törésvonalai tematikában rendezett negyedik Európai Blue Sky Konferencián tartott előadásában arról beszélt, a december 12-ei brit választások fő kérdése az, melyik politikai erő tud elég támogatást szerezni a parlament alsóházában ahhoz, hogy ratifikálják (a Boris Johnson miniszterelnök által kötött) kiválási megállapodást.
A magyar kormány álláspontját ismertetve azt mondta: „sokat veszítünk” Nagy-Britannia kiválásával. Az Egyesült Királyság Magyarországhoz hasonlóan a szuverenista álláspontot képviseli – az Európai Bizottság föderalista irányultságával szemben –, így egy erős szövetségest veszítünk el a közösségen belül, amelyben a szuverenista országok kisebbségben vannak.
Álláspontja szerint bármi történik brexit-ügyben, nem lesz könnyű dolguk a briteknek, mivel a társadalom nagymértékben megosztott a kérdésben. A népesség fele elégedetlen a brexittel, a brit belpolitika „holtpontra” érkezett, a parlament alsóháza és a kormány „politikai harcot” folytat egymással – mondta.
Hozzátette, a korábban a konzervatívok és a baloldal által meghatározott „kétpárti rendszer” négypártivá vált, ezek között Nigel Farage „tematikus brexit-pártját” is megemlítette.
Takács Szabolcs úgy vélekedett: a kiválási folyamatot a brit belpolitikai harc blokkolja, és nem az Európai Tanács vagy a közösség tagállamai.
Az EU és Nagy-Britannia érdeke is, hogy olyan megállapodás jöjjön létre, amely biztosítja a rendezett kiválást – hangsúlyozta a miniszteri biztos.
Takács Szabolcs szólt arról is: szükséges meghatározni, hogy mit jelent az európai életmód, főleg akkor, „amikor Európa etnikai arculata változik”.
A kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete által szervezett, vasárnapig tartó budapesti konferencia célja az európai integráció jelenének és lehetséges jövőképeinek elemzése, ezen belül az EU globális stratégiai szerepének változása, gazdasági-politikai együttműködései az ázsiai és az afrikai kontinens országaival. Külön téma ezúttal Közép-Európa szerepe az európai közösségen belül.
