Még négy hétig lehet jelentkezni a felsőoktatás szeptemberben kezdődő alap-, osztatlan és mesterképzéseire. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint fejenként legfeljebb hat hely jelölhető meg a február 15-i határidőig.
Aki még nem döntötte el, hová adja be a kérelmét, annak feltétlenül érdemes regisztrálnia a legnagyobb hazai felsőoktatási expóra, az Educatio oktatási szakkiállításra, amelyet a járvány miatt ezúttal a virtuális térbe költöztettek. A program csütörtök és szombat között az Educatioexpo.hu honlapon lesz elérhető.
Három nap alatt összesen 32 hazai és 19 külföldi egyetem standját kereshetik fel a látogatók, megismerkedhetnek többek közt felnőtt- és szakképző helyekkel, nyelvtanulási és ösztöndíjprogramokkal, diákmunka-közvetítőkkel, állami nagyvállalatokkal és multinacionális cégekkel is. A legtöbb standon meghatározott időben tájékoztató fórumokat tartanak, de privát kérdéseket is megválaszolnak live, illetve videochat-alkalmazásokon keresztül, és a szokásos színpadi előadások sem maradnak ki. A rendezvény ingyenes.
Szokás szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem veszi fel a legtöbb jelentkezőt Fotó: Bach Máté
Több tanárjelölt kellene
Az egyetemek zöme egyébként saját online nyílt napokat is tart: az intézmények a honlapjukon, YouTube-csatornájukon, Facebook-oldalukon tesznek közzé prezentációkat, előadásokat, leendő gólyák számára érdekes információkat. Az események időpontjait a Felvi.hu keresőjében érdemes böngészni.
A tavalyi felsőoktatási felvételire egyébként országszerte csaknem 92 ezren jelentkeztek, akik közül 68 ezren jutottak be első körben az egyetemekre, a felvettek négyötöde ingyen tanulhat. 2020-ban a legtöbb fiatalt – 16 ezret – valamilyen gazdaságtudományi területre vettek fel, de sokan jutottak be műszaki szakokra, és emelkedett a bölcsészetet tanuló gólyák létszáma is. Ezzel szemben az államtudományi, sporttudományi és művészetközvetítési képzéseket kevesen választották. Szokás szerint az ELTE vette fel a legtöbb elsőévest, a legkedveltebb szak pedig a gazdálkodási és menedzsment képzés volt, ami várhatóan most is sokak kedvence lesz.
Tavaly jelentősen visszaesett a pedagógusnak készülők száma; az egyre aggasztóbb tanárhiány miatt fontos lenne, hogy ez a trend visszaforduljon. Érdekes lesz továbbá a Színház- és Filmművészeti Egyetemre felvételizők számának alakulása is, információink szerint az intézmény körüli botránysorozat, a hallgatói blokád miatt felfüggesztett szemeszter sokakat elriasztott.
Jelentős árkülönbségek
A felvételi tájékoztató szerint tavaly óta nem változtak a tandíjak. A legmagasabb összegű önköltséget most is az általános orvosi és fogorvosi képzésekért kell fizetni, 1,35 millió forintot félévenként. A legnagyobb létszámú „tömegszakok” féléves díja azért ennél jóval alacsonyabb, 3-400 ezer forint. Aki úgy kalkulál, hogy nem lesz elég pontja az állami ösztöndíjas képzéshez, annak érdemes az adott képzés önköltséges verzióját megjelölni, ahová rendszerint könnyebb bejutni. Túl azon, hogy jó tanulmányi eredmény esetén már a következő évben át lehet kerülni az ingyenes képzésre, sok egyetem saját ösztöndíjrendszert is kínál, kimondottan a fizetős hallgatóknak, és érdemes élni a kamatmentes diákhitellel is.
Nem mindegy az sem, melyik intézményben tanulja valaki a választott tudományt: a Corvinuson félévente 450 ezer forintba kerül a gazdálkodási szak, ám ugyanez a Gábor Dénes Főiskolán 260, az Óbudai Egyetemen pedig már 245 ezer forintos tandíjért is elérhető. Az ugyancsak népszerűnek számító mérnöki szakok és a jogászképzés önköltsége átlagosan 300 ezer forint, tanító szakon pedig Egerben már 200 ezer forintért, Vácon pedig akár 160 ezerért is lehet tanulni.
Kezdődhet a pontvadászat
Az állami ösztöndíjak feltétele mindössze annyi, hogy a hallgató a tanulmányokkal megegyező ideig Magyarországon vállaljon munkát, minderre a diplomaszerzést követően húsz éve van.
Fontos tudni, hogy ösztöndíjas helyeket azok az egyetemek is hirdetnek, amelyek az elmúlt évben alapítványi fenntartásra tértek át vagy ahol éppen most van folyamatban a modellváltás. Ezzel kapcsolatban az innovációs tárca épp tegnap közölte, hogy a kormány kizárólag az egyetemi szenátusok kezdeményezése esetén tárgyal majd a modellváltásról. – Az innovációs tárca azon dolgozik, hogy az egyetemek központi szerepet töltsenek be a kutatás-fejlesztésben és az innovációban, vállalati és nemzetközi kapcsolataik tovább erősödjenek – tették hozzá.
A felvételin egyébként most is ötszáz pont az elérhető maximum, ebből legfeljebb százat tehetnek ki a többletpontok. Emelt szintű érettségiért vizsgánként ötven pont jár (de egy emelt szintű vizsga már mindenkinek kötelező), a középfokú nyelvvizsgáért 28, felsőfokúért negyven pont, míg felsőoktatási szakképzés elvégzéséért 32 pontot, esélyegyenlőségi jogcímeken pedig negyven pontot lehet gyűjteni.
Sokat nyomnak a latban a tanulmányi versenyek is: az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny dobogós helyezése nem kevesebb mint száz többletpontot ér.
Az egyetemeken jelenleg a koronavírus-járvány miatt távoktatás zajlik, bizonyos gyakorlati órák és vizsgák azonban szigorú óvintézkedések betartásával, rektori engedéllyel személyesen is megtarthatók. Szeptembertől, ha minden jól megy, normál munkarendre készülhetnek a felvételizők.
