– A Covid elleni védekezés nagyon felpörgette a tudományos kutatásokat az egészségügyi területen. Melyek a magyar tudósok tavasz óta elért legfőbb eredményei?
– Sosem látott összefogás indult az év elején a magyar tudományos közegben, már márciusban mintegy húsz projektbe kezdtünk bele a járványhelyzet kezelése érdekében. Az innovációs tárca első körben hárommilliárd forintot különített el a koronavírussal kapcsolatos kutatás-fejlesztési feladatokra. A támogatott kezdeményezések között van vakcina-, gyógyszer-, lélegeztetőgép-fejlesztés, maszkgyártással, fertőtlenítéssel kapcsolatos projektek, sőt a vírus kimutatását célzó módszertani fejlesztések is. Ha visszaemlékszünk, az első hetekben kifejezetten nehéz feladat elé állította a világ országait a kellő mennyiségű maszk, lélegeztetőgép vagy gyógyszer beszerzése. Éppen ezért kritikus fontosságú, hogy amit tudunk, Magyarországon található anyagokból, eszközök, szaktudás segítségével – és lehetőleg saját fejlesztéssel – mi magunk állítsunk elő, egyre inkább képessé váljunk az önellátásra.
– Hol tart a favipiravir tartalmú gyógyszer magyarországi fejlesztése? Mikor lehet ebből patikában megvásárolható gyógyszer?
– A hatóanyag magyarországi létrehozása év elején elindult. Közben komoly adományt kaptunk a japán kormánytól az Avigan nevű gyógyszerből, aminek a hatóanyaga éppen a favipiravir, de jelentős mennyiséget vásároltunk és készleteztünk máshonnan is. Ez a szer az influenza kezelésében hatékony, ugyanakkor Japánban a koronavírusos betegeknél is eredménnyel alkalmazták, elsősorban az enyhébb lefolyású fertőzések esetében. Nagy előnye, hogy szájon át szedhető, bár Magyarországon egyelőre nem írhatja fel a háziorvos, és patikákban sem lehet még hozzájutni, az engedélyeztetés szigorú rendje szerinti vizsgálatok már zajlanak. Egyfajta felhasználása azonban ezzel együtt is megkezdődött, a klinikai vizsgálatokba bevont betegek már kapják a favipiravirt.
– Milyen más hatóanyaggal kísérleteznek még, amiből belátható időn belül hatékony gyógyszer lesz?
– Év elején elindultak a Richter Gedeon Zrt.-nél a kormányzat által támogatott fejlesztések a remdesivirrel is. Tudományos publikációk alapján ez a szer a középsúlyos és a súlyos esetekben rendkívül hatékony. Mivel infúzióban adható, a kezelésre kizárólag kórházi körülmények között van mód. Itthon a klinikai vizsgálat a napokban indul el. Jelen pillanatban is több száz beteg kezelésére alkalmas mennyiség áll rendelkezésre belőle. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) finanszírozásával megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően tehát a nemzetközi gyakorlatban bevált gyógyszerek közül már kétféle is használható a magyar betegek megmentésére.
– Elindult a magyar fejlesztésű lélegeztetőgépek szabadalmaztatása is. Ez milyen fázisban tart?
– Három különböző lélegeztetőgép-fejlesztési projekt fut jelenleg, ezek bizonyos elemeire külön-külön is lehet szabadalmat, jogvédelmet kérni. Az eljárások a dokumentáció benyújtásával megkezdődtek. A biztonságos ellátás addig is megoldható az importból származó készülékekkel. Úgy látjuk azonban, hogy a hazai fejlesztésű és gyártású gépek nemcsak idehaza hasznosulhatnak, képességeik alapján nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak majd. Az önellátás feltételeinek megteremtésén túl fontos elvárás, hogy a magyar termékek a hazai egészségipart is exportképes produktumokkal gazdagítsák.
– Az utóbbi időszakban elért eredmények a szabadalmak számában is megmutatkoznak?
– A kormány azzal az alapvető szándékkal látott neki a teljes hazai innovációs rendszer megújításának, hogy a közmondásos magyar kreativitás, világraszóló ötleteink a korábbiaknál hatékonyabban hasznosuljanak a gazdaságban. A magyar tudomány kiválóságai megkérdőjelezhetetlen teljesítményt nyújtanak, számos területen sok jó tudósunk van, akiknek a nemzetközi elismertsége is méltó a neves elődökéhez. Abban kell egy kicsit tudatosabbnak, türelmesebbnek lenni, hogy ha egy jelentős magyar felfedezés, kutatás a gyakorlatban is használható eredménnyel jár, azt ne publikálják azonnal, hanem indítsák el a szabadalmaztatási eljárást. Ha egy fejlesztés eredményeként olyan produktum körvonalazódik, ami oltalommal védhető, azt meg is kell védeni.
– Kicsit ellentmondásos a dolog, hisz az is régóta fontos kormányzati cél, hogy a tudományos eredményeink nemzetközi láthatóságát, a publikációk számát növeljék.
– Nyilvánvaló, hogy ha valaki alapkutatásban világraszóló eredményre jut, azt le kell közölni. De például gyógyszer- vagy műszerfejlesztésben érdemes előbb jogvédelmet kérni. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázati programjai éppen azt szolgálják, hogy a projektek professzionális menedzselést kapjanak.
– Az említetteken túl milyen fejlesztések várhatók még a közeljövőben az egyetemek közreműködésével?
– A Befektetés a jövőbe pályázati felhívásában hétmilliárd forint jut a népegészségügyi szempontból jelentős diagnosztikai és terápiás eljárások, új technológiák, termékek és szolgáltatások fejlesztésére. A több mint félszáz projektötlet szakmai véleményezése zajlik, a kedvező elbírálásban részesülő kezdeményezésekhez december elejéig lehet majd benyújtani a támogatási kérelmeket. Most az a fő törekvés, hogy a megkezdett projektjeink a gyártás irányába fejlődjenek tovább. Általánosabb célú egészséggazdasági és egészségipari beruházásokra további 85 milliárd forintot biztosít a kormány. Az élet nagyon komoly kihívás elé állított mindenkit, amire a tudományos közösség jól reagált, és az elindított fejlesztések első fázisa mögé gyorsan odatettük a szükséges támogatást. Innentől kezdve viszont a pályázati rendszeren keresztül juthatnak forráshoz az arra érdemes kezdeményezések.
Az államtitkár szerint a magyar tudomány kiválóságai megkérdőjelezhetetlen teljesítményt nyújtanak Fotó: Kurucz Árpád
– Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok, az OTKA-pályázatok kapcsán az ellenzéki sajtó élesen bírálja a források elosztását. Igaz, hogy eltértek a szokásos kiválasztási folyamattól? Ha igen, miért?
– Az OTKA-ban kialakult bírálati és döntési mechanizmusok tiszteletben tartása mellett fontosnak tartjuk az eddigi tudományos teljesítmény tényadatokra épülő összemérhetőségét. A tudománymetriai alapú rangsor szinte kivétel nélkül visszaigazolta a hagyományos úton megszületett döntési ajánlásokat. Méltatlannak tartom, hogy két kiváló tudós meghurcolására találtak alkalmat a támadók. Persze ezúttal is igaztalanul, hiszen egyikük a koronavírus diagnosztikumának és egy vakcinának a fejlesztésével, másikuk a vírus természetének megismerését előmozdító világszínvonalú felfedezéssel bizonyította ismét tudását. Ha nem a politikai törésvonalakat, hanem a szakmai nézetkülönbségeket nézzük, azok áthidalhatók, ennek érdekében a Magyar Tudományos Akadémia szerepe erősödhet a kiválasztás, a minősítés során.
– Mikortól?
– Folynak az tárgyalások, az új rendszer kereteit még az ősz folyamán közösen kijelölhetjük. Az alapkutatások hatékonyabb finanszírozását a jövőben megnövelt keretösszeg és az egyszerűbb adminisztráció is segítheti.
– Az egyetemi modellváltásra áttérve: az átalakítás egyik érintettje az agrárképzés, amely nem túl közkedvelt a fiatalok körében. A négy agrárintézmény összeolvadása miként segít a helyzeten?
– Az agrárképzéseken az elmúlt években egyre csökkent a hallgatói létszám, aminek számos oka van, például a szétaprózottság vagy a professzionális feltételek hiánya. Az integráció másfél éves előkészítő munka után lezajlott, most a modellváltás következhet, amelynek révén koncentráltabban, jobb fizikai és szakmai feltételek mentén képezhetik a szakembereket. Ez nagyon fontos, hiszen a magyar mezőgazdaság nemzetbiztonsági szempontból is komoly tartalékokkal rendelkezik. A hazai agrárszektor egyes számítások szerint akár két magyarországnyi népességet is el tudna látni élelemmel. Stabilizálni szeretnénk a létszámot, és előkészítjük az alapítványi fenntartásra való átállást, ami lehetővé teszi a gazdasági szereplők bevonását is.
– A fenntartóváltáson frissen átesett egyetemeken hogy indult a tanév?
– Idén hét felsőoktatási intézmény modellváltása történt meg. A tanév az egyetlen elhíresült kivételtől, a színművészetitől eltekintve zökkenőmentesen, de komoly munkával indult. Jellemző, hogy az átalakuló egyetemek hallgatói összlétszámából több mint 98 százalék a nyilvánosságban szinte visszhangtalanul állt át. A baloldali sajtó közben attól a másfél százaléktól hangos, akik nem kívánták elkezdeni az őszi szemesztert. A modellváltástól persze nem változik meg minden varázsütésre, ám azonnal új lehetőségeket teremt. Az egyetemek a továbbiakban nem államháztartási rendszerben működnek, gyorsabban tudnak reagálni, és ami nagyon fontos: saját vagyont kaptak, amire korábban soha nem volt példa. Még rektorként állandó alapkérdésem volt, hogy hogyan lehet egyáltalán egyetemi autonómiáról beszélni, ha az intézményeknek nincs vagyonuk. Én épp az autonómia kiteljesedését látom abban, ha a minisztérium helyett egy szakmai grémium a fenntartó, amellyel a rektor és a kancellár naponta egyeztethet. Persze a nagyobb mozgástér mellett változnak a felelősségi viszonyok is, kell lennie saját elképzelésnek, ötleteknek, bátorságnak. Azonban ha én még mindig egy állami egyetem rektora lennék, biztos bekopogtatnék, hogy szeretnék ezen az úton elindulni.
– A cél az, hogy szép lassan az összes állami egyetem áttérjen erre a működési rendre?
– Ennyiben az úttörő intézményekre valamelyest nagyobb teher hárul, nekik kell bebizonyítaniuk, hogy az új modell a gyakorlatban is képes hozni az elvárt eredményeket. Az elsők között átálló intézmények tapasztalatainak ismeretében dönthetünk majd a folytatásról, a magam részéről nagyon bízom a sikerükben.
– Tanévkezdés óta az egyetemek jó része nem tart személyes előadásokat, szemináriumokat. Hatékony a távoktatás? Mikor térnek vissza az egyetemek a normál munkarendre?
– A mostani rendszer jól, biztonságosan működik. Ősszel az ITM intézményi hatáskörbe utalta, hogy melyik szakon milyen arányban legyen jelenléti vagy távolléti oktatás. Úgy látom, az egyetemek bölcsen, felelősen élnek a lehetőségekkel. Ha együtt sikerül elejét vennünk a járványhelyzet rosszabbra fordulásának, akkor az intézmények kezében maradhat a döntés. A következő időszakban jelentős forrásmennyiséget biztosítunk arra, hogy a távoktatásban bevált digitális módszereket és a megszerzett tudást a járvány lecsengésével, hosszabb távon is beépítsük az egyetemek hétköznapi működésébe.
