Becslések szerint Magyarországon körülbelül 1-1,5 millióan élnek együtt a cukorbetegséggel vagy a szénhidrát-anyagcsere valamilyen zavarával, azonban a jelenleg széles körben alkalmazott gyógyszerek számos nem kívánt mellékhatással rendelkeznek.
Dr. H. Eric Xu és munkatársai az oktil-acetát nevű telített zsírsav egy sejtmagi receptorra, a peroxiszóma proliferátor aktivátor receptorra (PPAR) gyakorolt hatását tesztelték, mely alapvető a szénhidrát- és a zsíranyagcsere szempontjából. Az oktil-acetát természetes körülmények között a kókuszdióolajban, a pálmaolajban, valamint a tejben és egyes emlősállatok zsiradékában található meg. Az anyagot számos területen felhasználják adalékanyagként, például egyes parfümök, síkosítók, radírok, festékek, műanyagok, étkezési állagjavítók és gyógyszerek gyártása során.
A vizsgálatban körüljárt PPARy a tiazolidinon (TZD) típusú antidiabetikus szerek támadáspontját képezi. Azonban ezeknek a szereknek számos mellékhatása van, a nem kívánt következmények között például elhízás, folyadékfelhalmozódás (vizenyő), illetve a szív- és érrendszeri betegségek megnövekedett kockázata állhat. A kutatók a röntgen-krisztallográfianak nevezett módszer segítségével kimutatták, hogy az oktil-acetát képes befolyásolni a PPARy működését, ami alapján a fejlesztők új, kedvezőbb mellékhatás-profillal rendelkező szerek irányába indulhatnak el. A több intézet közreműködésével végzett vizsgálat megállapította, hogy az oktil-acetát anélkül képes a receptorhoz való kötődéshez, hogy az a zsírsejtek számának megnövekedését vonná maga után.
A fejlett világban igen elterjedt cukorbetegség fontos kockázatát jelenti a szívinfarktusnak és a szélütésnek (stroke).
