Barátok között ragadósabb az ásítás

Egy új tanulmány arra az eredményre jutott, hogy az ásítás sokkal nagyobb valószínűséggel ragad át a közeli barátokra és a családtagokra, mint a távolabbi ismerősökre, vagy az idegenekre.

A kutatók úgy vélik, hogy az ásítás részben az empátia miatt válhat ragályossá, ekkor ugyanis megpróbálunk belehelyezkedni a másik ember helyzetébe, és egyben együttérzésünket fejezzük ki vele, válaszolva a másik ember érzésére.

Az ásítás ugyan semmiféle érzelmet nem közvetít (nem úgy, mint például a mosolygás, ami általában az öröm jele), mégis egyfajta érzelmi kötődést, emocionális kapcsolatot alakítunk ki azzal, ha utánozzuk valakinek az ásítását, közölte Matthew Campbell, az Emory Egyetem kutatója. Az ásítás utánzásával képesek leszünk jobban megérteni, átérezni, hogy a másik fél mennyire fáradt, vagy éppen mennyire unatkozik, tette hozzá Dr. Campbell.

Az ásítás ragályosságát eddig minden korábbi kutatás során laboratóriumi körülmények között vizsgálták, ez a mostani tanulmány az első, melyet természetes környezetben végeztek, például éttermekben, munkahelyeken és otthonokban, nyilatkozta Ivan Norscia és Elisabetta Palagi, a Pisai Egyetem kutatói.

A kutatás során összesen 109 európai, észak-amerikai, ázsiai és afrikai férfit és nőt vizsgáltak meg, és mintegy 480 ásítást tudtak kielemezni a kutatók. Az eredményekből az derült ki, hogy az esetek kétharmadában az ásító alany rokonai egy percen belül maguk is ásítással reagáltak, ahogy a közeli barátok körülbelül 50 százaléka is hasonlóan gyorsan reagált. Az idegenek többsége, illetve a távoli ismerősök csak két-három perc elteltével reagáltak ásítással, nyilatkozta Norscia a LiveScience újságírójának.