A kutatók szerint az influenzához és a herpeszhez hasonló vírusok sebezhetővé tehetik az agysejteket a későbbi degenerációval szemben, és megnövelhetik az olyan betegségek kialakulásának kockázatát, mint az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór. Ezek a vírusok ugyanis az agyba kerülve olyan immunválaszt – gyulladást – válthatnak ki, amely károsítja az agysejteket.
Dr. Ole Isacson, a Harvard Orvostudományi Egyetem neurológus professzora a Science Translational Medicine legfrissebb számában azt írja, hogy a vírusok és egyéb gyulladásokozók kiváltó tényezői lehetnek a leggyakoribb neurológiai betegségek némelyikének. Nem valószínű azonban, hogy egyetlen influenzás epizód jelentős károsodást okozna. Egy egész élethossz alatt azonban a sejtkárosodás felhalmozódik, és ez a környezeti stressztényezőkkel együtt a sejtek pusztulását, valamint az agyi betegségek kialakulását okozhatja. Isacson szerint az elkapott fertőzések számának eltérései magyarázhatják azt, hogy egy emberben 65 éves korában, vagy 95 éves korában alakul ki a Parkinson-kór.
A vírusfertőzést hamarosan követő gyulladás csökkentése valószínűleg visszaszorítja a sejtkárosodást és a későbbi agyi betegség kockázatát. Ezt egy 2011-ben 135 ezer férfi és nő részvételével végzett kutatás is alátámasztja, amelyből az derült ki, hogy azokban, akik ibuprofen gyulladáscsökkentőt szedtek, 30 százalékkal alacsonyabb volt a Parkinson-kór kialakulásának kockázata egy meghatározott hatéves időszakban, mint azokban, akik nem szedték a gyógyszert.
Isacson tanulmányában azt írja, hogy a vírusfertőzések az agyban többnyire észrevétlenül zajlanak le, és addig nem is mutatható ki e fertőzések teljes hatása, amíg súlyos degeneráció nem jelentkezik. Hetekkel a fertőzés után a gyulladásos molekulák, a citokinek koncentrációja tetőzik. A kutatók szerint ez a ”citokinvihar” lehet felelős a vírusfertőzésekkel összefüggésbe hozható agysejtkárosodásért.
Isacson azt is hozzátette, hogy amennyiben a kutatóknak sikerül megtalálni a módját e tetőzés gátlásának, csökkenteni tudnák bizonyos neurológiai betegségek kockázatát. Ráadásul a szakértők azt is megpróbálhatnák meghatározni, mely vírusok okoznak különlegesen nagy citokinvihart, hogy ezáltal megtudhassák, mely fertőzések jelentenek nagyobb kockázatot az agyra.
