Jason Wolff, az Észak-Karolina Egyetem fejlődési rendellenességekkel foglalkozó szakembere kutatótársaival megfigyelte, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknél később autizmust diagnosztizáltak, kezdeti életszakaszukban az agy különböző területeit összekötő fehérállomány nem fejlődött ki olyan gyorsan, mint a többi gyereknél.
Az American Journal of Psychiatry című lapban megjelent tanulmány során a kutatók 92 kisgyerek agyát figyelték meg hathónapos, egyéves és kétéves korukban. Valamennyiüknek volt autista testvére, ami korábbi kutatások szerint növeli az esélyét annak, hogy náluk is kialakuljon a rendellenesség. Kétéves korukra a megfigyelt gyerekek közül huszonnyolcnál alakult ki autizmus, így esetükben a kutatók vissza tudtak tekinteni a korábbi felvételekre, hogy látnak-e bármilyen eltérést ezeknek a gyerekeknek és a többieknek az agya között. A megfigyelésekből kiderült, hogy az autista gyerekeknél az agyterületeket összekötő pályák esetében tizenötből tizenkettő eltért.
Wolff kifejtette, hogy azt még túl korai volna megállapítani, vajon mi okozza az agyban jelenlevő eltéréseket, az azonban bizonyos, hogy valamilyen genetikai oka lehet. A szakember szerint a vizsgálat legnagyobb felismerése az, hogy az autizmus kialakulása egy hosszú folyamat, és senkinél nem egyik napról a másikra jelentkezik. Kutatótársaival a jövőben három éves korig szeretnék folytatni a vizsgálatokat, lehetőleg még több gyerek bevonásával.
