Jótékony organizmusok a testünkben

Bár a róluk készült kép olyan, mint egy sci-fiben ábrázolt holdraszállás, valójában azonban bakteriofágokról van szó, amelyek éppen a baktériumokat támadják - ez a jelenet rendszeresen lezajlik mindannyiunk szervezetében, hathatós segítséget nyújtva az immunrendszerünknek.

A körülbelül 100 milliárd nem humán organizmusból, amelyek az emberi testen vagy azon belül élnek, csupán néhány olyan létezik, amelyek nem okoznak kárt, sőt egyenesen segítik a túlélésünket. Mit ezek az idegen betolakodók, és milyen előnyökkel járnak az egészségünkre?

TÁPLÁLÉKIRTÓK

Baktériumok okozzák az olyan kellemetlen betegségeket, mint a tetanusz vagy a tuberkulózis. Az emberi gyomorban és bélrendszerben élő baktériumok azonban úgy segítenek a szénhidrátok és más nehezen emészthető tápanyagok megemésztésében, hogy kisebb molekulákra bontják azokat. A Clostridium difficile és hasonló veszélyes baktériumok ellen pedig úgy védenek, hogy beborítják a belek felszínét, amelyen a nem kívánatos baktériumok megtelepedhetnének. A vakbél, amelyet gyakran haszontalan szervnek tartanak, ezeknek a baktériumoknak biztosít menedékhelyet, hogy itt pihenjenek és regenerálódjanak.

A szervezetünk speciális antitesteket, védőhatású vegyületeket is termel, amelyek általában szerepet játszanak a támadó mikrobák elleni küzdelemben, segítve a jótékony baktériumok munkáját. Az IgA (immunglobulin A) például olyan támogató struktúrát alkot, amely védelmet nyújt a jótékony baktériumoknak a gyomorban, és megakadályozza a kiürülésüket.

IDEGEN ERŐMŰVEK

A szervezet legtöbb sejtje tartalmaz mitokondriumokat. Ezek a néhány mikrométer vastagságú, mikroszkopikus sejtszervecskék a sejtek erőművei, mivel az ő feladatuk a tápanyagból származó energia tárolása.

A mitokondriumokban az a legérdekesebb, hogy valaha baktériumok voltak, amelyek a sejt részévé váltak egy kölcsönösen előnyös kapcsolat kialakításával. Szerkezetileg nagyon hasonlítanak a baktériumokhoz, és saját DNS-sel rendelkeznek. Még egy olyan gyakori baktérium is létezik, a SAR11, amely genetikailag annyira hasonló, hogy a szakértők szerint valószínűleg ugyanattól az őstől származhat, mint a mitokondriumok.

JÓTÉKONY VÍRUSOK

A vírusok a náthától a himlőig számos betegséget okozhatnak. A bélrendszerünket vagy a sebeinket támadó néhány vírus azonban természetes gyógyszerként viselkedik: ezek a bakteriofágok. Míg a kártékony vírusok elpusztítják az emberi sejteket, a bakteriofágok a baktériumokat támadják meg. Saját DNS-üket fecskendezik a baktériumba, amely gazdaszervezetként a vírus szaporodását szolgálja, és a baktérium a folyamat során elpusztul.

A bakteriofágok a levegőből vagy érintkezéssel kerülnek a szervezetünkbe. Nem tartózkodnak azonban a testünkben sokáig, mert immunsejtjeink felismerik és elpusztítják őket.

BETOLAKODÓK A SZEMPILLÁKON

Az emberi népesség körülbelül fele rendelkezik a szempilláján szőrtüsző atkákkal, olyan apró élősködőkkel, amelyek elhalt bőrsejtekkel és faggyúval táplálkoznak. A tetűtől és a bolhától eltérően azonban ezek ártalmatlanok. Bár néhány embernek kiválthatnak allergiás reakciót, a többség nem is tud a jelenlétükről. A szőrtüsző atkák közvetlen arcérintkezéssel terjednek. Általában az idősebb gazdaszervezetet kedvelik, akiknek bőre általában zsírosabb.

JÓTÉKONY LÁRVÁK

Az emberek többsége már a lárvák gondolatára is megborzong. Pedig létezésünk nagy részében minden emberben voltak lárvák, és a szervezetünk kifejlesztett olyan védekezési mechanizmusokat, amelyekkel minimálisra csökkentheti a hatásukat.

A szakértők egyre inkább úgy vélik, hogy a 20. század folyamán gyors ütemben terjedő autoimmun betegségek, különösen a Crohn-betegség és egyes allergiák, a szervezetünk túlzott reakciójának eredményei lehetnek, mert az immunrendszerünk felkészül az olyan férgek elleni küzdelemre, amelyek már nincsenek jelen a szervezetünkben. A University College London kutatói szerint a lárvák megfelelő alkalmazásával olyan kontrolláltabb immunválasz váltható ki, amely kisebb mértékben károsítja az emberi gazdaszervezetet.