A kutatók szerint már egyetlen dózis elég a vakcinából, hogy egy egeret egy életre kigyógyítson a nikotinfüggőségből. Az oltóanyag arra ösztönzi az állatok máját, hogy antitesteket termeljen, amelyek megakadályozzák, hogy a nikotin a véráramból elérjen az agyba és a szívbe.
”A krónikus nikotinfüggőség leghatékonyabb kezelési módja az, ha nem engedjük, hogy a nikotin kifejtse hatását, és az antitestek segítségével megtisztítjuk a vért a nikotintól – nyilatkozta Dr. Ronald G. Crystal, a Weill Cornell genetikai orvoslási tanszékének igazgatója – A vakcina hatására a szervezet saját maga termeli a nikotin elleni antitesteket és így immunissá válik a nikotinnal szemben.”
A korábbi nikotin oltások esetében az antitesteket injekcióval juttatták a szervezetbe, ami ismételt kezeléseket tett szükségessé és nem is volt túlságosan hatékony. ”A passzív immunizálás sokszor nem volt eredményes, hiszen a dózis személyenként változhat, így sokan visszaszoktak a dohányzásra – nyilatkozta Dr. Crystal – Bár egyelőre még csak az állatkísérleteken vagyunk túl, reméljük, hogy hamarosan dohányosok millióin segíthetünk ezzel az oltással.” A felmérési adatok szerint a leszokni vágyók 70-80 százaléka már a leszokást követő fél évben újra visszaszokik a dohányzásra.
Az Egyesült Államokban a felnőtt lakosság 20 százaléka dohányzik, amivel komoly egészségügyi veszélyeknek teszik ki magukat és környezetüket is.
Az immunizálásnak alapvetően két módját ismerjük: az aktív és passzív oltással végzett immunizálásokat. Az aktív oltás idegen anyagot juttat a szervezetbe, ami felismeri a kórokozót és az immunrendszer segítségével élethosszig tartó védelmet alakít ki ellene. Mivel a nikotin túlságosan apró molekula, így az immunrendszerünk nem ismeri fel, ezért nem alakítható aktív oltássá.
A második módszer a passzív oltás, ami kész antitesteket juttat a szervezetbe. A Weill Cornell kutatói egy harmadik, úgy nevezett genetikus vakcinát hoztak létre a nikotin antitesteinek genetikai mintájából és veszélytelen adeno-asszociált vírusokból (AAV), amelyek a máj sejtjeit, a hepatocitákat célozzák meg. A szervezetbe jutva az antitestek genetikai állománya beágyazódik a hepatociták sejtmagjába, amelyek így elkezdenek antitesteket gyártani.
Az állatkísérletekből kiderült, hogy az antitestek hatására az nikotin nem éri el az agyat, így nem tudja kifejteni hatását. A kutatók most patkányokon és főemlősökön is szeretnék kipróbálni a vakcinát. ”Reméljük rövid időn belül a nikotinfüggőség is gyógyítható betegséggé válik, amit már egy szimpla oltással kezelni lehet” – nyilatkozta Dr. Crystal.
A vakcina kifejlesztéséről bővebben a Science Translational Medicine című tudományos szaklapban olvashatnak az érdeklődők.
