Az általában hatvan éven felül jelentkező zöldhályog akár vaksághoz is vezethet. Az eredetileg a magas koleszterin kezelésére kifejlesztett sztatinok, például az atorvastatin és a simvastatin hatásait korábban már számos más rendellenességgel, így az iszkémiás stroke-kal, az Alzheimer-kórral és a szklerózis multiplexszel kapcsolatban is vizsgálták.
Az Ophthalmology októberi kiadásában megjelent kutatás vezetője, dr. Joshua Stein, a Michigani Egyetem Kellogg Szemészeti Központjának kutatója munkatársaival korábbi vizsgálatukban kimutatták, hogy azokban a metabolikus szindrómában (a cukorbetegséggel és szívbetegséggel összefüggő tünetek együttese) szenvedő betegekben, akiknek egyik meghatározó tünete a magas koleszterinszint volt, alacsonyabb a zöldhályog kockázata, mint azokban, akiknek a magas koleszterin nem tartozott a tüneteik közé.
Mostani kutatásukban arra próbáltak választ adni, hogy a magas koleszterinszint vagy a magas koleszterinszint kezelése állhat a zöldhályog csökkent kockázata mögött. A több mint 500 ezer 60 éven felüli, magas koleszterinszinttel rendelkező személy adatainak vizsgálata azt mutatta, hogy a sztatint szedőkben a sztatinszedés minden hónapjára a zöldhályog 0,3 százalékos csökkenése esik. Azok a betegek, akik egy évig folyamatosan szedtek sztatint, a kockázat 4-5 százalékos csökkenését tapasztalhatták a sztatint nem szedőkhöz képest.
A kutatók úgy vélik, hogy a hatás hátterében a sztatinok központi idegrendszerre gyakorolt hatása állhat, mivel a zöldhályog a látóideget és a retina idegrostjait egyaránt érinti. A sztatinok a véráramlást befolyásoló egyik enzim aktivitását is fokozzák, ami a szembe irányuló véráram serkentését eredményezheti. Esetleg az is elképzelhető, hogy a sztatinok csökkentik a szeműri nyomást, melynek magas szintje a zöldhályog egyik fő kockázati tényezője.
