Bár eddig nem készült olyan pszichológiai kutatás, amely közvetlenül vizsgálta volna a szóban forgó jelenséget, némi bizonyíték azért utal arra, hogy az lehet az oka, hogy az embereket könnyen összezavarja a rutin felborulása.
„Ha tippelnem kellene, azt mondanám, azért lehet, mert a négynapos munkahét sokkal ritkább, és eltér a tipikus ötnapos hetektől” – magyarázza Marc Buehner, a Cardiff Egyetem pszichológusa. „Vannak olyan laboratóriumi kísérletek, amelyek azt bizonyítják, hogy megjósolható eseményeket rövidebbnek érzékelünk, mint az előre nem látható eseményeket.”
Buehner ezzel egy 2007-ben a PLOS One szaklapban közzétett kísérletre utal, amelyben a kutatók 10 képet mutattak a résztvevőknek, amiből 9 azonos, egy pedig kakukktojás volt. Az egyes képek 500 ezredmásodpercig jelentek meg. A képsorozat megtekintése után az alanyoktól azt kérdezték, vajon a kakukktojás kép rövidebb vagy hosszabb ideig volt látható a képernyőn, mint az egyforma képek. Az alanyok kivétel nélkül tévesen azt gondolták, hogy a kakukktojás kép hosszabb ideig tűnt fel a képernyőn.
Buehner szerint ez nemcsak a kakukktojás képek esetében működik így, hanem bármilyen megjósolható rutin esetében megfigyelhető. Ha például az 1-2-3-4-8-6-7 számsort mutatják valakinek, úgy tűnik számára, hogy a 8-as szám hosszabb időre tűnik fel, mint a többi. „Ennek egyik magyarázata az lehet, hogy az idegrendszer talán elfojtja az aktiválást a megjósolható, illetve ismerős eseményekre. Ez evolúciós értelemben is logikus lehet, mivel a megjósolható dolgokat az erőforrások megőrzése érdekében használjuk ki” – magyarázta a kutató.
És ezzel vissza is tértünk a végtelennek tűnő négynapos munkahét kérdéséhez: valószínűleg azért érezzük hosszabbnak, mert felborítja a napokhoz fűződő hétköznapi rituáléinkat.
