A páciensek ugyanolyan zavaró zúgásról számoltak be egy hónapnyi koponyán keresztüli mágneses stimuláció (rTMS) után, mint egy sorozatnyi mágnes nélküli álkezelést illetően. Bár nyilvánvalónak tűnik, hogy a fülzúgás – más néven tinnitus – hallásprobléma, a gyógyszerek és a kezelési módok gyakran az agy hallásközpontját veszik célba, ami nem használ – mondta dr. Jay Piccirillo, a Washingtoni Egyetem Orvosi Iskolájának szakértője. „Az emberek azt akarják, hogy egy tablettától elmúljon a panasz, de ez nem így működik. A fülzúgásra nincs gyógymód” – tette hozzá a szakértő. A probléma jelentőségét alátámasztja, hogy csaknem 50 millió amerikai számol be krónikus fülzúgásról élete során. Gyakori panaszról van ugyan szó, de csak az észlelők egyötöde érzi úgy, hogy a fülzúgás akadályozza a mindennapi életben. A jelenlegi kezelési módszerek között a hangot elnyomó kezelések és antidepresszánsok szerepelnek a beszédterápia, a jóga és a meditáció mellett.
Európában enyhe vagy közepes javulást remélve alkalmazzák az orvosok az rTMS terápiát a fülzúgás enyhítésére – nyilatkozta dr. Piccirillo, aki korábban kollégáival együtt kéthetes vizsgálat során bizonyította be, hogy a módszer nem nyújt segítséget a probléma ellen. Ezúttal összesen 14 fülzúgásos páciens kapott négyhetes rTMS terápiát, vagy pedig mágnes nélküli álkezelést. A résztvevők legalább hat hónapja tartó fülzúgásról számoltak be, nullától százig terjedő skálán átlagosan 52-es erősségű panasszal. Az „igazi” kezelés nyomán 10 pontos javulás mutatkozott, míg az álterápiát követően 6 pontos. Az eredmény akár a véletlennek is betudható – áll a JAMA Otolaryngology – Head & Neck Surgery című szakfolyóiratban.
A kutatók úgy vélik, hogy a tinnitus bizonyos agyi területek túlzott aktivitásának nyomán következik be. Elviekben az rTMS képes ezt visszaszorítani – fogalmazott Josef Rauschecker, a Georgetown Egyetem Orvosi Központjának munkatársa. „Idegtudományi szempontból nem tisztázott, mi történik pontosan a kezelés során” – tette hozzá.
