Minél jobban nőtt a munkanélküliség, annál jobban csökkent a termékenység a válság nélkül egy nőre eső születések számához viszonyítva.
A legerősebb hatást a fiatal felnőttek körében mutatták ki. A 25 éven aluli európaiak a növekvő munkanélküliség közepette különösen tartózkodtak a gyermekvállalástól. Az egy nőre eső születések száma az első szülések esetében esett vissza a legnagyobb mértékben, ami arra utal, hogy a fiatal európaiak az elmúlt tíz évben elodázták a családalapítást.
Az egyelőre nem egyértelmű, hogy ez a helyzet egész életükben kevesebb gyermek születéséhez vezet-e. Jelenleg a fiatalok többsége csak elodázza a gyermekvállalás idejét, nem zárkózik el teljesen a gyermekvállalástól. „A termékenységgel kapcsolatos terveket fiatalabb korban könnyebb megváltoztatni, mint idősebb korban, amikor már közeledik a termékenység biológiai határa” – magyarázta Michaela Kreyenfeld, az intézet kutatója.
A demográfiai kutatás egyik nyitott kérdése, vajon a gazdasági helyzet befolyásolja-e, és ha igen, hogyan a termékenységet. Az új kutatás azt bizonyítja, hogy a munkanélküliség mértéke a mai európai országokban ténylegesen hatást gyakorol a születési arányszámokra. Ennek az összefüggésnek az intenzitása azonban országonként eltérő lehet, mivel a családpolitika és a munkahelyek biztonsága minden országban más és más.
Kreyenfeld azt is hozzátette, hogy a recesszió következményei 2008 körül kezdték éreztetni hatásukat. A válság éppen akkor érte Európát, amikor a születési arányszámok számos országban lassanként pont újra növekedni kezdtek. Bizonyos országokban a válság ezt a felfelé irányuló trendet állította meg, máshol pedig a születési arányszámok amúgy is csökkenő tendenciát mutattak. Jelentős visszaesés volt megfigyelhető például Spanyolországban, Magyarországon, Írországban és Horvátországban, a korábban növekvő arányszámok pedig hirtelen megtorpantak a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban.
