Azoknak a pácienseknek, akik három hónapon keresztül bőségesen reggeliztek, a kísérlet végére alacsonyabb lett a vércukorszintjük, egyharmaduk pedig még a cukorbetegségre szedett gyógyszerek dózisát is csökkenthette – állítják izraeli tudósok, akik a European Association for the Study of Diabetes éves találkozóján ismertették a kutatási eredményeiket.
„A változások szinte drámaiak voltak – nyilatkozta dr. Joel Zonszein, a Montefiore Egészségügyi Központ Klinikai Diabétesz Központjának igazgatója. – Rendkívül elégedett vagyok a kutatási eredményekkel. Most már csak azt kell kiderítenünk, hogy képesek vagyunk-e reprodukálni őket.”
A tudósok mostani kísérletüket azokra a kutatási eredményekre alapozták, amikből kiderült, hogy azoknak, akik rendszeresen reggeliznek, alacsonyabb a testtömegindexük (BMI), mint azoknak, akik kihagyják a reggeli étkezést. A reggelizőknek ezenkívül a vércukorszintjük is alacsonyabb, és a szervezetük is hatékonyabban használja fel az inzulint.
A kutatás során a tudósok 59, kettes típusú cukorbetegségben szenvedő pácienst osztottak be véletlenszerűen a kiadós és kevésbé kiadós reggelit kapó csoportba. A kiadós reggeli a cukorbetegek napi kalóriaigényének közel egyharmadát fedezte, míg a kisebb adag csak a napi bevitel 12,5 százalékát. A kiadós reggeli ezenkívül nagyobb arányban tartalmazott fehérjéket és zsírt.
A tudósok rájöttek, hogy a 13 hét letelte után a vércukorszint és a vérnyomás jelentősen csökkent azoknál a résztvevőknél, akik mindennap bőségesen reggeliztek. A kiadós reggelit fogyasztók vércukorszintje háromszor, a vérnyomásuk pedig négyszer nagyobb arányban csökkent, mint a keveset reggelizőké.
A bőséges reggelit fogyasztók egyharmadának a kísérlet végére kevesebb gyógyszert kellett szednie. Ez az arány a másik csoportban csak mindössze 17 százalék volt. A bőséges reggeli miatt a résztvevők később is lettek éhesek, mint azok, akik kevesebbet ettek.
„A kísérlet előrehaladtával rájöttünk, hogy a kevesebb reggelit fogyasztók éhségérzete egyre nő, míg a bőségesen reggelizők esetében ugyanez a helyzet a jóllakottsággal – nyilatkozta dr. Hadas Rabinovitz, a Jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársa. – A bőségesen reggeliző csoportban ráadásul a páciensek kevésbé vágytak az ételre és nem is törődtek annyira vele, mint a kevesebbet evők” – fogalmaztak a kutatók.
Rabinovitz szerint a fehérjében gazdag, kiadós reggeli elnyomhatja a ghrelin nevű éhséghormon működését.
„A reggeliben lévő fehérje ezenkívül segíthet a páciensek vércukorszintjének szinten tartásában is – nyilatkozta Vandana Sheth, az Étkezési és Dietetikus Akadémia szóvivője. – Tudjuk, hogy amikor szénhidrátokat fogyasztunk, az 15 perccel, egy órával az étkezést követően már megnöveli a vércukorszintet – nyilatkozta Sheth. – A fehérjéket ennél sokkal hosszabb ideig tart glükózzá alakítani, legalább három óráig, és nem is az egész fehérjemennyiség alakul át. Egy részét az izmok újraépítésére használja fel a szervezetünk. Míg a szénhidrátok 100 százaléka glükózzá alakul, addig a fehérjéknek csak egy része.”
Bár Zonszeinnek vannak fenntartásai a kutatással kapcsolatban (szerinte például a kutatás résztvevőinek a száma és a kísérlet hossza is problémás), de azért az eredményeket fel lehetne használni bizonyos diétás étrendek kialakításához.
