Milyen esetben érdemes a levelező tagozatot választani?

A továbbtanulás egy évekre szóló elköteleződés. A kötelező előadások és szemináriumi órák felőrlik a hétköznapokat. Mi a helyzet akkor, ha erre nincs időd? Kell a diploma, de mellette egy főállás is. A megoldás a levelező képzés!

Fél lábbal kinn az egyetemenről

A levelező képzés a részidős képzés egyik fajtája, ahol a tanórák meghatározott rendszerességgel, nagyrészt hétvégente – illetve pénteken – tömbösített formában kerülnek megtartásra. Főleg mesterképzést keresők körében elterjedt diplomaszerzési alternatíva. Olyan hallgatók választják ezt a képzési formát, akik teljes állásban dolgoznak. Nincs annyi idejük az egyetemre, de új ismeretekkel gazdagodnának, vagy szimplán kell nekik a papír.

Milyen előnyei vannak?

Az idő. Rajtad áll, hogyan menedzseled az egyetem-munka-magánélet ördögi háromszögét. Több intézmény videófelvételen rögzíti óráit, amik bármikor visszanézhetők Moodle és egyéb felületeken. Akár a hétvégi bejárás is mellőzhető, persze a zárthelyik kivételével.

Elmosódnak a földrajzi határok, az egyetem nem igényel akkora elköteleződést. Albérlet helyett elég autóba ülni vagy tömegközlekedésre szállni azokon a bizonyos napokon.

Vannak egyetemek, ahol csak önköltséges levelező képzéseket indítanak, de létezik államilag finanszírozott verzió is. Nehezen megszerzett pénzed zsebedben maradhat, nem kell tandíjra költened. Sőt, levelezőn átlagosan alacsonyabbak a ponthatárok, mint nappalin. Nagyobb eséllyel nyerhetsz el támogatott helyet.

Nincs semmi különbség a nappalis és levelezős diplomák között. Nem kell attól rettegni, hogykevesebbet érsz a munkaerőpiacon. Vannak, akik szerint a munkáltatók igenis válogatnak nappalis és levelezős diploma között. Ha így van, ne felejtsük el, hogy a levelezős jelölt a diploma mellé jelentős szakmai tapasztalatot tud felmutatni.

Levelező képzés: Az esti képzés mellett a részidejű képzés másik formája. A hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kéthetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon kerül sor, a legtöbb esetben pénteken és szombaton
Fotó: PEXELS

Mindennek megvan a maga hátulütője

Levelezős hallgatók semmiféle ösztöndíjra nem jogosultak. Valahol logikus, hiszen főállással megkeresik havi betevőjüket. Az a 30 000 forint ösztöndíj nekik nem létszükséglet, azonban a nappalis hallgatóknak igen. Azzal, hogy a levelezősöknek nem jár ösztöndíj, nagyobb keretösszeg jut a nappalisoknak. Így viszont csak lelkesedésük és bizonyítási vágyuk motiválja őket a jobb tanulmányi átlag elérésére. Többségük a „csak legyen meg” mentalitást vallja.

Szemináriumok hiányában felmerül, hogy beszélhetünk-e átfogó tudás elsajátításáról? A szemináriumi órák a nappali tagozatos képzések legerősebb pontjai. Itt szerezhetik meg a hallgatók az elméleti előadásokat kiegészítő gyakorlati tudást. Levelezősöknél az a felfogás, hogy erre munkájuk során úgyis szert tesznek. De mi a helyzet azzal, aki teljesen más munkakörben dolgozik, mint amilyen képzésre jár? Az előadások mellett szakirodalmakra támaszkodnak, amik szintén elméleti ismereteket adnak.

A nappalis maga dönti el, mennyire akar részese lenni az egyetemi közösségi életnek. A levelezősöknél ez nem döntés kérdése. Ha akarják, ha nem, kirekesztődnek a közösségi életből. A bulik szerdán vagy csütörtökön szoktak lenni, így a másnap reggeli munkába menetel kínosan nehézzé válik. Gólyatáborokba és gólyabálokra csak nagyon kevés helyen hivatalosak. Saját szaktársaikkal sem találkoznak igazán, hisz nem kell mindennap bejárniuk. Jelentkezhetnek ugyan Erasmusra és más külföldi részképzési programra, de a felvételi sorrend összeállításában a többi jelentkezőhöz képest általában hátrább kerülnek.

A vizsgaidőszak különösen megterhelő lehet számukra. Hozni kell az elvárt szintet a munkhelyen, mellette készülni a vizsgákra. Előfordul, hogy szabadságot kell kivenniük, csak azért, hogy felkészülhessenek. Az államvizsgáról és szakdolgozatírásról már ne is beszéljünk...

Összességében annak ajánljuk a levelező képzést, aki...

nem elégszik meg gyakornoki pozícióval

komolyabb munkatapasztalatra vágyik

hajlandó beáldozni hétvégéit

nem igényel aktív közösségi életet

mesterképzést fontolgat

friss tudásra szomjazik

nem akar egyetem miatt költözni/bejárni

magának kívánja beosztani idejét

A levelező képzések egyetemenként nagyon eltérőek lehetnek – például önköltség, évközi jegyszerzési lehetőségek tekintetében -, mindenképpen fordíts kiemelt figyelmet a jelentkezési sorrend összeállítására!

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.