Az asszony büntetőpere most harmadszor kezdődött el. Korábban kétszer már felmentette az elsőfokú bíróság, de a Győri Ítélőtábla mindannyiszor hatályon kívül helyezte az ítéletet, és új eljárást rendelt el.
A nő a tárgyalás kezdetén kijelentette: vallomást nem tesz, kérdésekre nem válaszol, így korábbi közléseit ütköztették a tanúk vallomásaival.
Volt férje például elismerte ugyan, hogy veszekedtek, de cáfolta, hogy bántalmazta volna a nőt vagy a válás utánra közös házukból részt kért volna magának, és az sem felel meg a valóságnak, hogy öngyilkosság elkövetésére biztatta volna őt.
A vádlott azon – először az eset után öt hónappal tett – kijelentését, hogy letett öngyilkossági szándékáról, apósa és anyósa cáfolta. Ők arról beszéltek, hogy amikor a fejre állt kocsi mellett kérdezték a nőt, mi történt vele és a négy és fél éves kisfiúval, az asszony azt felelte, „meg akartunk halni”. Elmondásuk szerint a gyerek később arról számolt be, hogy az ütközés előtt anyja azt mondta, „mindjárt mindennek vége, mindjárt minden megoldódik”.
Az elsőfokú eljárás során mindkétszer arra az álláspontra helyezkedett a bíróság, hogy ha a nő azzal a szándékkal hajtott is Győr közeléből a Bakonyba, hogy ott halálos balesetet idéz elő, kioltva maga és gyermeke életét, később letett erről a szándékáról, hazafelé tartva pedig egyszerű közlekedési balesetet szenvedett.
A Győri Ítélőtábla tavaly novemberi, második hatályon kívül helyező végzése szerint a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságot – mert felmentő határozatában indoklási kötelezettségének részben nem tett eleget – új eljárásra utasította. A másodfokú bíróság annak vizsgálatát is hiányolta, hogy miért térnek el egymástól gyökeresen az asszony öngyilkossági szándékával kapcsolatban 2008 februárja előtt és után tett kijelentései, például arról, hogy meg akarta-e ölni az autóban – gyerekülésben, bekötve – vele utazó gyermekét.
