Ártatlannak mondta magát a felesége életének kioltásával vádolt G. Béla a Debreceni Ítélőtábla büntetőtanácsa előtt; a terhelt a határozathozatalt megelőző utolsó felszólalásában ma ismét azt bizonygatta: szerette a családját, sem nekik, sem másnak nem ártott sohasem – értesültünk a törvényszék szóvivőjétől. A férfinak nem kevés a vesztenivalója, hiszen januárban egyszer már életfogytiglanra ítélték a fővárosban. A Budapest Környéki Törvényszék akkor megalapozottnak találta az ügyészség álláspontját, miszerint az asszonnyal nem egy ismeretlen rabló végzett, hanem a férje, mégpedig azért, hogy a sértett után maradt örökséget megszerezze.
A bűntény hátterében az első fokú döntés alapján egy hosszan elhúzódó, anyagi természetű vita állt. G. Béla és az áldozat tíz éven át, közös gyermekük megszületéséig harmonikus kapcsolatban élt szigethalmi otthonukban. A kisfiú világrajövetele után viszont az asszony személyisége megváltozott, depressziós lett, tévképzetei voltak, ez pedig a férjéhez fűződő viszonyára is rányomta a bélyegét. A másik konfliktusforrást a vádlott életvitele jelentette. Mivel G. Béla szüleinek jól menő vállalkozása volt, s bevételeikből folyamatosan támogatták fiuk családját, a terhelt nem szorult rá a munkavállalásra, szabadon élhetett kedvteléseinek.
A vádlott biztosnak vélt anyagi hátországa 2006-ban semmivé lett: apja ellen büntetőeljárás indult, majd előzetes letartóztatásba került. Amikor G. Béla szüleinek anyagi segítségre lett volna szüksége, a sértett elzárkózott attól, hogy apai örökségéből támogassa őket; a pénzt férjével sem akarta megosztani, mivel úgy vélte, nem szolgált rá. A következő csapást a kisbolt csődje okozta. A sértett a családi vállalkozás felszámolása után otthon maradt, a megtakarításából és az örökségéből élt. A vádlott pedig – ahogy korábban, úgy ezután sem akart munkát vállalni, így egyre nehezebben tudta fenntartani magát. Az ezekből fakadó viták végül kenyértörésre vezettek, a házaspár különköltözött, az asszony válni akart. Az ügyészség szerint ekkor eszelte ki azt a tervet, hogy rablógyilkosságnak álcázza felesége megölését. A 2011. december 29-i gyilkosságtól azt remélte: gyermekével maradhat, akihez egyébként mindig kötődött, mellé pedig megkaparinthatja az elhunyt értékeit.
Ami az elkövetés módját illeti, G. Béla meglehetősen brutális volt. Olyan erővel ütötte-vágta az ágyban fekvő asszonyt egy húsklopfolóval, hogy „a bántalmazás közben a koponya megnyílt, az agyállomány egy része felszínre került, a falra vér került” – állapította meg a januárban a bíróság. Tette után néhány nappal a férfi értesítette a rendőrséget. Úgy tett, mint aki éppen akkor fedezte fel a holttestet. Ám sokáig nem tudta megvezetni a hatóságokat. Ügyében a jogerős döntést a jövő héten hozza meg a Debreceni Ítélőtábla.
