Ingatlanügyek: ellentétes döntések

Nem egyszerű a belvárosi és a honvédségi lakásértékesítések jogi hátterének tisztázása.

Tavaly november 19-én homlokegyenest más ítélet született, ugyanis hűtlen kezelés miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a volt szocialista honvédelmi minisztert és a tárca egykori közigazgatási államtitkárát másodfokú, nem jogerős döntésében a Fővárosi Törvényszék. Juhász Ferencet kétévi, négy évre felfüggesztett szabadságvesztéssel és másfél millió forint pénzbüntetéssel, a bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés miatt elmarasztalt Fapál Lászlót pedig egyévi, két év tíz hónapra felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtották; ezenkívül az ingatlan 65 százalékos tulajdoni hányadára vagyonelkobzást rendeltek el.

Szóbeli indoklásában a törvényszék kiemelte: a korábbi, elsőfokú felmentő ítélet tévesen értelmezte a honvédelmi tárca vezetőjét terhelő vagyonkezelői jog tartalmát, amikor csak a miniszteri rendelet formális betartását kérte számon. Téves volt az elsőfokú ítélet abban a vonatkozásban is, hogy a rendelet lehetőségeinek kihasználása nem a vádlottaknak, hanem a jogszabályalkotónak róható fel. A másodfokú bíróság megállapította: Juhász Ferenc honvédelmi miniszterként az államháztartási törvény szerint felelős volt a kezelésébe tartozó vagyon rendeltetésszerű felhasználásáért. A büntetés kiszabása során súlyosbító körülményként értékelték a többi között azt, hogy a két vádlott kormánytagként, illetve állami vezetőként követte el cselekményét, ugyanakkor enyhítő körülményként a jelentős, csaknem egy évtizedes időmúlást. A törvényszék döntése nem jogerős, ugyanis a védelem felmentésért fellebbezett, az ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés kiszabásáért, így a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd harmadfokon.

A Belváros-Lipótvároshoz kapcsolódó, ingatlanmutyinak titulált ügy Juhász Péternek, az Együtt V. kerületi önkormányzati képviselőjének a 2014. december 29-i feljelentése nyomán kezdődött. A feljelentés lényege szerint az V. kerületi önkormányzat az ingatlanvagyonának értékesítése során évek óta jogszabálysértő gyakorlatot folytatott, amellyel vagyoni hátrányt okozott. A képviselő kifogásolta az ingatlanvagyonnal történő gazdálkodás tervszerűségének hiányát, az ingatlanok értékbecslésének szerinte jogszabálysértő módját, valamint azt a modellt, miszerint az önkormányzat az adott ingatlant a CCA Zrt. értékbecslése után bérbe adta egy meghatározott bérlőnek, aki rövid időn belül az ingatlanra vételi szándékot jelentett be, majd egy újabb, a Város FM Kft. által történt értékbecslés nyomán kedvezményes (70 százalékos) áron megvásárolta.

A feljelentés alapján az ingatlanértékesítések során felhasznált értékbecslések egy esetben sem feleltek meg az önkormányzati rendelkezésekben előírt tartalmi követelményeknek, és a szakmai standardokat sem követik, így megalapozottságuk kétségbe vonható. Ezt a feljelentő szerint az is alátámasztja, hogy a vevők több esetben rövid időn belül jóval magasabb áron továbbértékesítették az önkormányzattól megvásárolt ingatlant. Juhász Péter úgy véli, hogy az ingatlanértékesítéseknek az V. kerületi önkormányzat által kialakított modellje szerint a bérlővé válás egyetlen célja az volt, hogy utóbb kedvezményes áron vásárolhassák meg az ingatlant. A bérlet ily módon színlelt, a jogosulatlanul kiszabott 30 százalékos kedvezményes ár pedig vagyoni hátrányt okozott. A feljelentésben olvasható továbbá, hogy a későbbi vásárlók az áfát sem fizették meg. A képviselő becslése szerint négymilliárd forint vagyoni hátrány keletkezhetett.

A Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályának kiemelt ügyek osztálya tavaly február 12-én elutasította Juhász Péter feljelentését. A hatoldalas határozatban közölték: „A feljelentésben megfogalmazottakkal szemben összességében megállapítható, hogy az ingatlanok értékesítésével az önkormányzat célja nem a bérlő előnyben részesítése volt, hanem, hogy az európai uniós pályázatok önrészét az önkormányzat – nehéz anyagi helyzetére való tekintettel – ily módon biztosítsa. Megállapítható továbbá, hogy az önkormányzat a régóta kihasználatlanul álló, felújításra szoruló ingatlanjainak állagmegóvásáért és karbantartásáért is felelős, mely költségek csökkentésére a felelős gazdálkodás keretében, felújítás helyett került sor az ingatlanok értékesítésére.” A hatóság megjegyezte, a hűtlen kezelés tényállási elemei: az idegen vagyon kezelésére vonatkozó megbízás, a kezelési kötelezettség szándékos megszegése, valamint a fentiekkel összefüggésben vagyoni hátrány okozása. – Ezen tényállási elemek valamelyikének hiánya esetén a bűncselekmény már nem állapítható meg – írták, hozzátéve, az eset összes körülményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a feljelentésben szereplő tevékenység nem bűncselekmény, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint az elutasításról határoztak.

Juhász Péter február 26-án panaszt tett az elutasítás miatt, egyben fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezett. A Fővárosi Főügyészség ennek nyomán pedig március 31-én hatályon kívül helyezte a rendőrség elutasító határozatát, és különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt elrendelte a nyomozást, amivel a feljelentést korábban elutasító rendőri egységet bízta meg. A főügyészség szerint a nyomozó hatóság határozata a feljelentés több tényállására vonatkozóan nem tartalmaz megállapítást, „aminek nyilvánvaló indoka az, hogy a beszerzett iratok hiányosak”. A nyomozó hatóság a vonatkozó jogszabályt sem helyesen jelölte meg határozatában. A hivatkozott jogszabály hatálybalépésekor annak nem is volt 14. § (2) bekezdés C) pontja, így nem értelmezhető, hogy a hatóság mi alapján vizsgálódott – áll az ügyészségi indoklásban. A főügyészség végül megállapította, hogy az ügyben a tényállás nem lett teljeskörűen felderítve, és a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a bűncselekmény gyanúját egyértelműen kizárni nem lehet.

A Fővárosi Főügyészség lapunkkal közölte, hogy a nyomozás határidejét 2016. március 31-ig meghosszabbították.