A Magyar Honvédség közlése szerint a pápai légi kutató-mentő szolgálat 12 óra 35 perckor találta meg a lezuhant Cessna 152 típusú kisgépet Agostyán községtől 5 kilométerre. A kutató-mentő helikopter a roncs közelében leszállt, megkezdte a bajba jutottak mentését.
Gányai Balázs, a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense azt közölte az MTI-vel, hogy a balesetben egy ember meghalt, egy pedig súlyosan megsérült.
Az Országos Mentőszolgálat sajtóügyelete arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a túlélőt mentőhelikopterrel kórházba szállították, sérülései súlyosak, több helyen – medencéjén, lábán és mellkasán – törései vannak.
A kisgép vasárnap reggel Gödöllőről szállt fel, majd Tatabánya térségében elveszítette a kapcsolatot a földi irányítással.
Az Index információi szerint a Cessna tanulógép volt, a gödöllői repülőklub elnöke, Bóth Lajos úgy nyilatkozott a portálnak, hogy ezúttal is egy tanulóval a fedélzeten szállt fel a gép, amely feltehetően műszaki hiba miatt hajtott végre kényszerleszállást. Egyelőre nem tudni, hogy a pilóta vagy a tanuló vesztette életét.
A gödöllői repülőtér vezetője az MTI érdeklődésére azt a tájékoztatást adta, hogy a gép kiképző repülésre szállt fel reggel. Hozzátette: a Cessna 152 típusú gép Magyarországon az egyik legelterjedtebb típus az oktatásra.
Az egyik angol nyelvű, repüléssel foglalkozó portál adatai szerint az amerikai gyártású Cessna 152-est 1977-től 1985-ig gyártották. A kétüléses repülőgépet 108 lóerős motorral szerelték fel, végsebessége 200 kilométer óránként (108 csomó), tömege 513 kilogramm, szárnyfesztávolsága 10,2 méter, hatótávolsága 575 kilométer. A típust elsősorban pilótaképzésre használják, de magángépként is népszerű. Az Egyesület Államokban és Franciaországban is gyártott kisgépből típustársával, a 150-essel együtt több mint 31 ezer készült 27 év alatt.
Úgy tudjuk, a szerencse is közrejátszott a lezuhant kisgép gyors megtalálásában. A Cessnát felfedező honvédségi helikopteres kutató-mentő szolgálatot ugyanis – mint arról többször hírt adtunk – az utóbbi években súlyosan érintette a forgószárnyasok alacsony hadrafoghatósága, és számtalan alkalommal előfordultak olyan időszakok, melyekben az ország nyugati (Pápa bázis) vagy éppen keleti felén (Szolnok bázis) képtelenek voltak lefedettséget biztosítani. Ha a kisgép balesete ilyen időszakra esett volna, hosszú időbe telt volna, amíg a földi mentőegységek megtalálják a roncsot és megkezdik a mentést.
