Ügyész: Tarsoly ellentmondást nem tűrve irányította a bűnszervezetet

A vádhatóság képviselője megkezdte a vádirat ismertetését.

Az 1550 oldalas vádirat öt vádpontban foglalja össze a tizenegy vádlott terhére rótt bűncselekményeket, az ügyész ebből kedden mindössze kettőt ismertetett, a harmadikba pedig belekezdett. A bírósági tárgyalás szünetében néhányan a hallgatóság soraiból az elsőrendű vádlott Tarsoly Csabának, a cégcsoport vezetőjének azt kiabálták: „Szégyelld magad!”, illetve „Gondolj a családodra!”.

A bíró a tárgyalás kezdetekor ismertette: 2016 februárjában érkezett a vádirat, az akkor még 1548 oldalas dokumentumot az ügyészség később hiánypótlásra felhívást követően 2500 oldalasra egészítette ki.

Az öt vádpontból az elsőben a Quaestor Értékpapír Kereskedelmi és Befektetési Zrt. (QÉP) sérelmére több mint 46,6 milliárd forintos, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette szerepel. Ebben a vádpontban szerepelnek mások mellett azok a QÉP kezelésében levő, portfóliókezelés alatt álló ügyfélszámlákon levő pénzeszközök is, amelyekkel a jogszabályi előírások, az üzletszabályzat és az ügyfelekkel kötött szerződések ellenére napi rendszerességgel sajátjukként rendelkeztek a vádlottak. A sértettek között ebben a vádpontban tizenhárom takarékszövetkezet is szerepel.

A második vádpont az ügyészség szerint az, hogy a vádlottak nem létező állampapírokat értékesítettek, amivel tizenegy ügyfélnek 3,2 milliárd forintnyi kárt okoztak szintén 2007–2012 között. Ezt későbbi bűncselekményekből származó bevételből – a lelepleződés elkerülése érdekében – megtérítették. Ebben a vádpontban bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettét jelölte meg az ügyészség.

A harmadik vádpont szerint – amelynek ismertetését az ügyészség csak megkezdte kedden – elhallgatták az ügyfelek elől, hogy a Quaestor fizetésképtelenné vált, továbbá valóságos és fiktív kötvényeket is forgalmaztak a visszafizetés reális esélye nélkül 2007–2015 között. Ebben a vádpontban 232 sértettet jelölt az ügyészség, ők az 50 millió forint feletti kárt szenvedő befektetők. Ebben az esetben bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette a vád.

Az ügy negyedik vádpontja több mint 500 sértett sérelmére, bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás, az ötödik pedig bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette.

Az ügyész a vádirat ismertetésekor hosszasan beszámolt a Quaestor-csoport felépítéséről. Mint mondta, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-ben (QPT) Tarsoly Csaba és felesége – a per másodrendű vádlottja – a kezdetektől önálló képviseleti joggal bíró vezető tisztségviselői pozíciót töltöttek be, a per harmad- és negyedrendű vádlottjai ugyancsak vezető tisztségviselők voltak.

A QPT az évek során anyavállalatként több gazdasági társaságot is alapított, így a QPT mellett annak leányvállalataiból, továbbá közös vezetésű vállalkozásokból és társult vállalkozásokból jött létre a Quaestor-cégcsoport. A vádirat összesen huszonnyolc leányvállalatot, három közös vezetésű vállalkozást, három társult vállalkozást sorol fel, továbbá tizenhárom olyan céget, amelyben közvetve vagy közvetlenül a QPT tulajdonosi részesedéssel bírt, ezeket az ügyész részletesen ismertette. Elmondta azt is: a csoportot irányító döntéshozó testületben az első négy vádlott mindig benne volt.

Az ügyész ismertetése szerint annak ellenére, hogy a cégcsoport a működése során több tucat gazdasági társaságból állt, likviditásának biztosítása már a 90-es évek közepétől-végétől kezdve szinte teljes egészében a Quaestor Értékpapír Kereskedelmi és Befektetési Zrt. feladata volt. A vádhatóság szerint a QÉP törvényes működéséből származó bevételei már 1996-ban sem voltak elegendők a cégcsoport működésének finanszírozására, ezért Tarsoly Csaba utasítására kidolgoztak egy módszert, amely lehetővé tette, hogy a QÉP által kezelt, de ténylegesen az ügyfelek tulajdonát képező értékpapír-állományt, illetve pénzeszközöket az ügyfelek tudta nélkül eltulajdoníthassák.

Mivel a QÉP által kezelt ügyfélvagyon jogtalan eltulajdonítása korlátozott ideig volt lehetséges, a cégcsoport vezetése nagyobb volumenű vállalati kötvénykibocsátást tervezett. A kibocsátási szak elején már meghaladta a csoport hiánya a 10 milliárd forintot, amit azonban a könyvelés és a pénzügyi beszámolók meghamisításával lepleztek.

A vádhatóság szerint a QPT fiókhálózatában a befektetők nem tudhatták, hogy nagyarányú, nem létező kötvényértékesítés történt, nem tudhatták, hogy a csoport eleve fizetésképtelen, így a visszaváltáskor vagy az adott kötvény lejáratakor reálisan csak addig juthatnak a kötvények kamattal növelt tőkéjéhez, amíg az új kötvényvásárlók több pénzt hoznak, mint amennyit a részükre ki kell fizetni, illetve amíg lejáratkor a kötvény tőke- és kamattörlesztéseként elfogadják az újabb vállalati kötvényeket.

Az összesen 77 milliárd forint értékben elkövetett, 5458-rendbeli csalás és sikkasztás ügyében indult büntetőeljárás, amelyben a sértettek száma csaknem 32 ezer, a vádirat további pontjainak ismertetésével szerdán folytatódik.