Ügyész: Tarsoly ellentmondást nem tűrve irányította a bűnszervezetet

A vádhatóság képviselője megkezdte a vádirat ismertetését.

Az ügy negyedik vádpontja több mint 500 sértett sérelmére, bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás, az ötödik pedig bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette.

Az ügyész a vádirat ismertetésekor hosszasan beszámolt a Quaestor-csoport felépítéséről. Mint mondta, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-ben (QPT) Tarsoly Csaba és felesége – a per másodrendű vádlottja – a kezdetektől önálló képviseleti joggal bíró vezető tisztségviselői pozíciót töltöttek be, a per harmad- és negyedrendű vádlottjai ugyancsak vezető tisztségviselők voltak.

A QPT az évek során anyavállalatként több gazdasági társaságot is alapított, így a QPT mellett annak leányvállalataiból, továbbá közös vezetésű vállalkozásokból és társult vállalkozásokból jött létre a Quaestor-cégcsoport. A vádirat összesen huszonnyolc leányvállalatot, három közös vezetésű vállalkozást, három társult vállalkozást sorol fel, továbbá tizenhárom olyan céget, amelyben közvetve vagy közvetlenül a QPT tulajdonosi részesedéssel bírt, ezeket az ügyész részletesen ismertette. Elmondta azt is: a csoportot irányító döntéshozó testületben az első négy vádlott mindig benne volt.

Az ügyész ismertetése szerint annak ellenére, hogy a cégcsoport a működése során több tucat gazdasági társaságból állt, likviditásának biztosítása már a 90-es évek közepétől-végétől kezdve szinte teljes egészében a Quaestor Értékpapír Kereskedelmi és Befektetési Zrt. feladata volt. A vádhatóság szerint a QÉP törvényes működéséből származó bevételei már 1996-ban sem voltak elegendők a cégcsoport működésének finanszírozására, ezért Tarsoly Csaba utasítására kidolgoztak egy módszert, amely lehetővé tette, hogy a QÉP által kezelt, de ténylegesen az ügyfelek tulajdonát képező értékpapír-állományt, illetve pénzeszközöket az ügyfelek tudta nélkül eltulajdoníthassák.

Mivel a QÉP által kezelt ügyfélvagyon jogtalan eltulajdonítása korlátozott ideig volt lehetséges, a cégcsoport vezetése nagyobb volumenű vállalati kötvénykibocsátást tervezett. A kibocsátási szak elején már meghaladta a csoport hiánya a 10 milliárd forintot, amit azonban a könyvelés és a pénzügyi beszámolók meghamisításával lepleztek.

A vádhatóság szerint a QPT fiókhálózatában a befektetők nem tudhatták, hogy nagyarányú, nem létező kötvényértékesítés történt, nem tudhatták, hogy a csoport eleve fizetésképtelen, így a visszaváltáskor vagy az adott kötvény lejáratakor reálisan csak addig juthatnak a kötvények kamattal növelt tőkéjéhez, amíg az új kötvényvásárlók több pénzt hoznak, mint amennyit a részükre ki kell fizetni, illetve amíg lejáratkor a kötvény tőke- és kamattörlesztéseként elfogadják az újabb vállalati kötvényeket.

Az összesen 77 milliárd forint értékben elkövetett, 5458-rendbeli csalás és sikkasztás ügyében indult büntetőeljárás, amelyben a sértettek száma csaknem 32 ezer, a vádirat további pontjainak ismertetésével szerdán folytatódik.