Mindenki mély döbbenettel fogadta a kaposvári diákok 2008-ban napvilágra került gyomorforgató ügyét. A marcali K. Mihály és a kaposvári V. Dávid nem tudott más magyarázatot adni barátjuk meggyilkolására, minthogy „idegesítette őket” és „nem volt olyan, mint ők”.
Az akkor másodikos gimnazista tanulók szerint, míg ők iszogattak, buliztak, élvezték az életet, az áldozat, aki korábban a barátjuk volt, inkább tanult és „lenézte őket”. Ezen addig hergelték magukat, míg eldöntötték: végeznek a fiúval. A gyilkosságot jó előre eltervezték, és a tragédia napján az áldozatot egy városszéli tóhoz csalták. Ott kövekkel, bottal, vésővel ütötték-vágták, majd az eszméletlen, ám még életben lévő fiút a vízbe dobták, és még azután is dobálták. Mindkét tettest a koruknak megfelelően maximum tizenöt éves szabadságvesztésre lehetett volna ítélni. Tizennégyet kaptak, mert együttműködtek a rendőrséggel és őszinte megbánást tanúsítottak.
Az eset a fiatalok kora és brutalitása miatt egyedülálló volt a magyar kriminalisztika történetében. Az Országos Kriminológiai Intézet „Különös kegyetlenséggel… Emberölést elkövető fiatalkorúak és fiatal felnőttek kriminológiai vizsgálata” című, 2015-ben kiadott kötete arra próbált választ adni, hogy mi motiválja a 14–17 éves korosztályt, milyen módszereket használnak a fiatalok, amikor életellenes bűncselekményeket követnek el.
Ebből kiderül, hogy az anyagi javak megszerzése ennél a korosztálynál is vezető szerepet játszik (az összes elkövető 36 százalékának ez volt a motivációja). Különbség azonban, hogy a felnőttek átgondoltabb, pontosabban kitervelt cselekményeket követnek el. A fiatalok főként akkor ölnek rablás esetén, ha megijednek, ekkor viszont teljesen elvesztik a kontrollt. Többször is hallani olyanról, hogy a betörés közben felébredő áldozatot kegyetlenül agyonverik, agyonszúrják.
Az indulati cselekmények (harag, bosszú) főként a fiatalabb korosztályra jellemzőek (az elkövetők 24,2 százalékát ez motiválta). A szóváltás után vagy haragból elkövetett ölések jóval nagyobb arányban vannak jelen náluk. A tanulmány szerint ebben komoly szerepet játszik az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, azaz az éjszakai szórakozás „kellékei”. A fiatalok ezek hatására ingerültebbek, kötekedőbbek, agresszívabbak lesznek, könnyen provokálnak másokat a balhé, bosszú vagy hecc kedvéért. Plusz dinamikát és további erőt ad az elkövetőknek, ha többen „mellette állnak”, azaz csoportban követik el a tettüket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!