Első fokon bűnösnek találták, másodfokon felmentették, harmadfokon – a Kúrián – pedig ismételten bűnösnek találták a sukorói telekcsere ügyének első- és másodrendű vádlottját, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatóját, és Császy Zsoltot, az egykori értékesítési igazgatót.
Tátrai Miklóst jogerősen három év letöltendő börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélték,
míg Császy két és fél évet kapott; azzal, hogy a terheltek legalább a büntetések kétharmadának letöltése után szabadulhatnak, ugyanakkor az előzetesben töltött időt be kell számítani. Kettejüknek összesen hétmillió forintnyi bűnügyi költséget kell megfizetniük.
A Kúria Molnár Gábor Miklós vezette tanácsa szerint a Szegedi Ítélőtábla felmentő ítélete részben megalapozatlan, indoklása hiányos, mert nem derül ki belőle maradéktalanul, mi alapján tért el az elsőfokú döntéstől. Mivel minden tény rendelkezésre áll, nem volt szükség hatályon kívül helyezésre, a harmadfokú ítélet ki tudta küszöbölni a másodfok hibáit – magyarázta Molnár.
A tanács nem értett egyet többek között a táblabíróság azon megállapításával sem, miszerint nem volt kétséget kizáróan bizonyítható, hogy Császy az ügylethez készült értékbecslés iratait megkapta – a csütörtöki döntés szerint igenis van erre bizonyíték. A férfi a tárgyalás után ezt alaptalannak nevezte, a bíróság szerinte elnézett egy dátumot.
A védői érvelés egyik sarokpontja volt, hogy a vádlottak azért sem követtek el hűtlen kezelést, mert nemhogy hátrányt nem kívántak okozni a költségvetésnek, de a telekcsere révén létrejövő beruházás megvalósulásából az államnak még sokmilliárdos előnye is származott volna a növekvő adóbevételek, a fellendülő turizmus és az új munkahelyek által. Molnár bíró leszögezte, az érvelést nem tudták elfogadni, jelen eljárásban kizárólag a telekcsere által okozott vagyoni változás vizsgálható.
Az ítélet szóbeli indoklása kitért arra, az ügy nagyjából kilenc éve húzódik, miközben az elévülési idő tíz év.
Ez az időmúlás a vádlottaknak nem róható fel, így jelentős enyhítő körülményként volt értékelhető.