Vádat emeltek a bőnyi rendőrgyilkos ellen

A Magyar Nemzeti Arcvonal korábbi vezetője élete végéig börtönben maradhat. Lezárták a nyomozást a radikális csoport ügyében is.

Vádat emelt Győrkös István ellen a Központi Nyomozó Főügyészség győri osztálya. A szélsőséges nézeteiről ismert idős férfit hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztető emberölés, valamint lőfegyver engedély nélküli tartásával elkövetett lőfegyverrel visszaélés bűntettével vádolják – a bűntény súlya és halmazati jellege miatt pedig életfogytiglani szabadságvesztésre is számíthat.

A vádirat szerint 2016. október 26-án reggel „a rendőrség hivatásos állományú tagjai” – vagyis a Nemzeti Nyomozó Iroda emberei – más ügyben Bőny községben házkutatást akartak tartani a vádlottnál. A férfi a házába jogszerűen belépő egyik rendőrre, Pálvölgyi Péter alezredesre egy illegálisan megszerzett AMD-65 típusú gépkarabéllyal rövid sorozatot adott le – a lövedékek közül egy az intézkedő rendőrt eltalálta a fején, aki a lövés okozta sérülés miatt a helyszínen életét vesztette.

Az agyonlőtt rendőr társai viszonozták a tüzet, az egyik lövés pedig súlyosan megsebesítette Győrköst, de a megközelíteni nem tudták a magát elbarikádozó, további gyilkosságokkal fenyegetőző férfit.

A vádlottat így aztán két órával a gyilkosság után a Terrorelhárítási Központ tagjai fogták el, akik azonnali orvosi ellátást is nyújtottak az erősen vérző férfinak.

A hatósági eljárás ugyanakkor több máig tisztázatlan kérdést és súlyos hiba lehetőségét is felvetette.

A rendőrség pontosan tisztában volt a Magyar Nemzeti Arcvonalt vezető, ultrajobboldali, börtönviselt férfi fegyverimádatával és katonai képzettségével – az sem lehetett titok, hogy az MNA egyik paramilitáris alcsoportja rendszeres szimulált lőgyakorlatot tart Győrkös bőnyi birtokán.

A rendőrgyilkosság napján is azért jelentek meg nála a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói, hogy tárgyi bizonyítékokat foglaljanak le tőle, tehát számíthattak rá, hogy fegyvert, lőszert esetleg robbanóanyagot találnak majd nála. Mégsem az ilyen ügyekben illetékes TEK jól védett és képzett kommandósait küldték rá – a terrorelhárítás ugyan ment volna Bőnybe, de nem hívták –, hanem néhány alulfegyverzett nyomozót.

A rendőrség az Origónak parádés érveléssel indokolta a szabályosnak tartott eljárást: nem hívták a TEK-et, mert Győrkösnek nem volt fegyvertartási engedélye, hivatalosan tehát nem készülhettek fegyveres támadásra sem.

Magyarán érthetetlen módon nem számoltak agresszív reakcióval, pedig Győrkös István büntetett előéletű volt, az illegális lőfegyver- és lőszertartás miatt pedig komoly, akár kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetésre számíthatott volna – mindez magában is előrevetítette a kétségbeesett ellenállás lehetőségét.

Az ügyben később is több ellentmondás merült fel: a vizsgálatok során nem találtak dns-t a Győrkös fegyveréből származó tizenhárom lövedéken, az sem volt kizárható, hogy baráti tűz végzett Pálvölgyivel – a fegyverszakértői vizsgálat pedig érthetetlenül hosszúra nyúlt.

Győrkös István hadgyakorlatai iránt egyébként nemcsak a rendőrség, de az orosz titkosszolgálatok is érdeklődtek: a The New York Times értesülései szerint az orosz katonai hírszerzés, a Felderítő Főcsoportfőnökség (GRU) fedett hírszerzői évente ötször is eljárhattak a Magyar Nemzeti Arcvonal bőnyi programjaira; eközben az sincs tisztázva, hogy Győrkös kitől szerezte be a gyilkosságnál bevetett, teleszkópos gépkarabélyt.

A hírszerzők feltűnése után az MNA köreiből elinduló Hídfő portál később oroszbarát propagandalappá változott, már orosz doménnévvel fut.

A vádlott orosz kapcsolatairól állítólag a magyar hírszerzés szervei is tudtak, de nem léphettek. Az ügyben az Indexnek egy volt kémelhárító, Katrein Ferenc beszélt arról, hogy a szolgálatok keze meg volt kötve, az oroszbarát kormányzati politika felülírta a szakmai szempontokat is. Végül egy rendőr halála, tragédia kellett ahhoz, hogy a TEK gyökerestől felszámolja az MNA militáns alcsoportjait – állította Katrein.

Győrkös István egyébként csütörtökön ideiglenesen elhagyhatta a börtönt, a fővárosi Semmelweis Egyetem urológiára szállították műtét miatt.

A vádemeléssel egy időben a Nemzeti Nyomozó Iroda is lezárta a Magyar Nemzeti Arcvonal tagjai ellen indított eljárást, és vádemelési javaslatot tettek.

Opauszki András, az NNI felderítési főosztályának vezetője pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: a hungarista szervezet elleni nyomozás során 17 embert gyanúsítottak meg, és közösség tagja elleni erőszak előkészülete, illetve lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal visszaélés miatt javasolnak vádemelést az ügyészségnek.

A nyomozás alatt mintegy ötven helyszínen tartottak házkutatást, bűnügyi szemlét, és több mint száz fegyvert – köztük sorozatlövő karabélyokat, pisztolyokat – több mint 18 ezer lőszert, csaknem egykilónyi robbanóanyagot és hat kilogramm lőport találtak a razziák során.

Az is kiderült a sajtótájékoztatón, hogy a rendőrség már egy éve nyomozott a Magyar Nemzeti Arcvonal tagsága ellen, amikor a bőnyi rendőrgyilkosság történt, és az NNI a terrorelhárítástól is kapott információt a militáns csoportról; tehát tudhatták, hogy Győrkösnél is lehetnek illegálisan tartott fegyverek, mégsem a TEK látogatott ki hozzá.

A sajtótájékoztatón nem került szóba a bőnyi rendőrgyilkosság, és az újságírók sem kérdezhettek - írja az Index.

Eközben egy másik szálon is előrelépés történt: a  Központi Nyomozó Főügyészség ugyanis pénteken a Teréz körúti robbantó ellen is vádat emelt.