Állatok egyébként is sűrűn fordulnak elő az említett statisztikában, de legtöbbször lopás vagy állatkínzás vetődött fel velük kapcsolatban. Tavaly összesen száz kutyát tulajdonítottak el, míg macskát csak egyetlenegyet – az sem lopás, csak jogtalan elsajátítás volt (azaz vélhetően egy megtaláló nem adta vissza az állatot jogos tulajdonosának). Kínzás szempontjából is biztonságosabb a macskalét, cicából 104 vált ilyen cselekmény áldozatává, míg kutyából 314. Pest megye mindkét fajra nézve veszélyes hely, a terület kiugróan magas számokat produkált. Váratlan adat, hogy halkínzás is előfordult, országosan négyszer, és még ennél is több galamb esett szadisták áldozatául – öt.
Az egyedi azonosítójellel való visszaélés bűntettének említésekor legtöbben gépjárművek rendszámának manipulálására gondolnának, ám nyolc-nyolc ilyen bűncselekmény bivalyt, illetve szarvasmarhát érintett.
Figyelemre méltó összevetni, hogy míg horogkereszttel kapcsolatban leginkább – tizenkét esetben – önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt indult nyomozás, sarló-kalapáccsal kapcsolatban egyetlen eljárás kezdődött, az is lopás miatt – vörös csillagos ügy pedig a tárgyalt évben nem is volt. Szvasztikát egyébként két alkalommal is megrongáltak.
A tiltott dolgok közül a gyermekpornó Heves megyében volt kirívóan kurrens, 1152 esettel, ami majd tízszerese a budapesti értéknek. Iskolai bizonyítványt Budapesten és Heves megyében hamisítottak sokat, 26-ot és 11-et, miközben a többi megyében legföljebb hármat.
2017-ben összesen 1149 olyan bűncselekmény történt, amely esetében a nyomozó hatóság az elkövetés tárgyánál a „nem lehet megállapítani” megjegyzést tüntette föl. Legtöbbször ez – 1124-szer – lopásnál fordult elő,
ennyi esetben tehát úgy nyomozott a hatóság tolvajlás miatt, hogy nem tudták, mi tűnt el.
Miközben Budapesten mindössze nyolc ilyen megjelölés került az aktákba az elmúlt egy évben, a borsod-abaúj-zempléni rendőrök 357 esetben nem tudták megjelölni a bűncselekmény tárgyát.
