Költségvetési csalás gyanújával nyomozhat Elios-ügyben a Legfőbb Ügyészség

Polt Péter hol játékon kívüli kibicnek, hol hivatkozási alapnak tekinti az OLAF-ot, a kérdésekre pedig kitérően válaszol.

MN
2018. 02. 23. 9:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az európai csalás elleni hivatal (OLAF) költségvetési csalás gyanújával javasolt eljárást a magyar Legfőbb Ügyészségnek az Elios-ügyben, vagyis Polt Péter hivatala ilyen jogcímen nyomozhat Tiborcz István korábbi cégének korrupciógyanús közvilágítási tenderei miatt; nagyjából ez az egyetlen értékelhető megállapítás abban a levélben, amit Polt Harangozó Tamás szocialista képviselő kérdéseire küldött el csütörtökön.

A levélváltást elsőként a HVG vette észre, Harangozó konkrétan arra kérdezett rá, hogy a Legfőbb Ügyészség nyomozást vagy inkább annak meghiúsítását szeretné elérni Orbán Viktor vejének korrupciógyanús ügyében. Az ellenzéki politikus emlékeztetett rá, hogy a magyar nyomozóhatóságok már 2016-ban is vizsgálódtak az Elios korábbi közvilágítási tenderei miatt, minden látható eredmény nélkül. Harangozó Tamás szerette volna megtudni, hogy

Polt az ügyészségi honlapra is feltöltött reakcióban hosszan, de a lényegi kérdéseket gondosan megkerülve válaszolt. Így leveléből az sem derül ki egyértelműen, hogy hivatala megfogadta-e az OLAF ajánlását, és valóban költségvetési csalás miatt vagy más jogcímen nyomoznak-e a közvilágítási botrány kapcsán.

A legfőbb ügyész kitért arra is, hogy miután a rendőrség nem talált semmi látnivalót az Elios-közbeszerzések ügyében, a Pest Megyei Főügyészség pattintotta vissza a feljelentők panaszait.

Érdekes, hogy bár Polt válaszlevelében hangsúlyozza, hogy az OLAF legfeljebb ajánlást tehet a feltárt csalásgyanús ügyekben a nemzeti hatóságoknak, a belső vizsgálatra vonatkozó kérdést mégis csak az OLAF-ra hivatkozva utasítja vissza.

„Az OLAF vizsgálatának eredményéből nem lehet arra következtetni, hogy a megszüntetett nyomozás során a nyomozó hatóság vagy a nyomozást felügyelő ügyészség mulasztást követett volna el, ezért az ügyben belső vizsgálat lefolytatását nem tartom szükségesnek” – írja a legfőbb ügyész.

Polt, a folyamatban lévő nyomozás érdekeire hivatkozva természetesen arra sem válaszolt, hogy a Legfőbb Ügyészség mit állapított meg, milyen lépéseket tett az egy hónapja tartó Elios-nyomozás során.

Mint ismert, az OLAF 2015-től vizsgálta az Elios Zrt. gyanúsnak tartott tendereit, jelentésük szerint pedig a 2013 és 2015 között Tiborcz István érdekeltségében álló vállalat üzemszerűen csalhatott a vidéki települések közvilágítási pályázatain.

A 35 vizsgált pályázatból 17 esetében sablonszerűen nyerte a pályázatokat a vállalat, a beadott tendereken visszatérően a cég szerepelt, és egy ember írta őket: egy matematikai módszer segítségével a gyengébb ajánlatok minden részletükben 5, illetve 7 százalékkal magasabb árat tartalmaztak, mint az aztán legjobbnak ítélt Elios-ajánlat. Ráadásul, az Átlátszó értesülése szerint, Hamar Endrének, az Elios egykori tulajdonosának cége, a Sistrade részt vett egyes pályázatok előkészítésében az önkormányzatok részéről, miközben még az Eliosban is tulajdonos volt.

Az OLAF összesen 13 milliárd forintos uniós támogatás megvonását javasolta a feltárt visszaélések miatt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.