Költségvetési csalás gyanújával nyomozhat Elios-ügyben a Legfőbb Ügyészség

Polt Péter hol játékon kívüli kibicnek, hol hivatkozási alapnak tekinti az OLAF-ot, a kérdésekre pedig kitérően válaszol.

Az európai csalás elleni hivatal (OLAF) költségvetési csalás gyanújával javasolt eljárást a magyar Legfőbb Ügyészségnek az Elios-ügyben, vagyis Polt Péter hivatala ilyen jogcímen nyomozhat Tiborcz István korábbi cégének korrupciógyanús közvilágítási tenderei miatt; nagyjából ez az egyetlen értékelhető megállapítás abban a levélben, amit Polt Harangozó Tamás szocialista képviselő kérdéseire küldött el csütörtökön.

A levélváltást elsőként a HVG vette észre, Harangozó konkrétan arra kérdezett rá , hogy a Legfőbb Ügyészség nyomozást vagy inkább annak meghiúsítását szeretné elérni Orbán Viktor vejének korrupciógyanús ügyében. Az ellenzéki politikus emlékeztetett rá, hogy a magyar nyomozóhatóságok már 2016-ban is vizsgálódtak az Elios korábbi közvilágítási tenderei miatt, minden látható eredmény nélkül. Harangozó Tamás szerette volna megtudni, hogy

Polt az ügyészségi honlapra is feltöltött reakcióban hosszan, de a lényegi kérdéseket gondosan megkerülve válaszolt. Így leveléből az sem derül ki egyértelműen, hogy hivatala megfogadta-e az OLAF ajánlását, és valóban költségvetési csalás miatt vagy más jogcímen nyomoznak-e a közvilágítási botrány kapcsán.

A legfőbb ügyész kitért arra is, hogy miután a rendőrség nem talált semmi látnivalót az Elios-közbeszerzések ügyében, a Pest Megyei Főügyészség pattintotta vissza a feljelentők panaszait.

Érdekes, hogy bár Polt válaszlevelében hangsúlyozza, hogy az OLAF legfeljebb ajánlást tehet a feltárt csalásgyanús ügyekben a nemzeti hatóságoknak, a belső vizsgálatra vonatkozó kérdést mégis csak az OLAF-ra hivatkozva utasítja vissza.

„Az OLAF vizsgálatának eredményéből nem lehet arra következtetni, hogy a megszüntetett nyomozás során a nyomozó hatóság vagy a nyomozást felügyelő ügyészség mulasztást követett volna el, ezért az ügyben belső vizsgálat lefolytatását nem tartom szükségesnek” – írja a legfőbb ügyész.

Polt, a folyamatban lévő nyomozás érdekeire hivatkozva természetesen arra sem válaszolt, hogy a Legfőbb Ügyészség mit állapított meg, milyen lépéseket tett az egy hónapja tartó Elios-nyomozás során.

Mint ismert, az OLAF 2015-től vizsgálta az Elios Zrt. gyanúsnak tartott tendereit, jelentésük szerint pedig a 2013 és 2015 között Tiborcz István érdekeltségében álló vállalat üzemszerűen csalhatott a vidéki települések közvilágítási pályázatain.

A 35 vizsgált pályázatból 17 esetében sablonszerűen nyerte a pályázatokat a vállalat, a beadott tendereken visszatérően a cég szerepelt, és egy ember írta őket: egy matematikai módszer segítségével a gyengébb ajánlatok minden részletükben 5, illetve 7 százalékkal magasabb árat tartalmaztak, mint az aztán legjobbnak ítélt Elios-ajánlat. Ráadásul, az Átlátszó értesülése szerint, Hamar Endrének, az Elios egykori tulajdonosának cége, a Sistrade részt vett egyes pályázatok előkészítésében az önkormányzatok részéről, miközben még az Eliosban is tulajdonos volt.

Az OLAF összesen 13 milliárd forintos uniós támogatás megvonását javasolta a feltárt visszaélések miatt.