Villantás csupasz falak között + Galéria

Arról, amikor – a világ legbájosabb meghívójával a kezemben – két Nanushka-bemutatót is megnézhettem egymás után. Tavasz-nyár, ősz-tél, és a legbátorítóbb hír, amit eddig a magyar divatvilág kaphatott.

Annyira nagyon boldog vagyok, tegnap este nem is lehetett letörölni a vigyort a képemről, és ezzel szerintem sokan így voltak a Nanushka-show bejelentései után. De inkább nem szaladok előre, nem lövöm le a happy endet, haladjunk szépen sorban.

Igen borongós, esős időben érkeztem meg a Piarista Központba, még szerencse, hogy az utcám végében található. Amint beléptem a Március 15. tér betemetett római kori emlékeire és a Dunára néző, lecsupaszított terembe – ahol nemsokára állítólag egy bisztró nyílik majd – mindenből a Nanushka egyszerűsége és letisztultsága sugárzott. A vászonnal fedett padoknál már gyülekezett a magyar divatszakma „színe-java” [csak hogy ezzel az igen elcsépelt szóképpel éljek], az első sorban USE, Anh Tuan, mögöttem Tamara Barnoff, éppen előttem pedig a NUBU Garami Juditja ült – a Millenárison már látott, átlátszó zsebű kabátban. [Az esti részre kissé átalakult a VIP-sor, bár nem kifejezetten értem, hogy miért kell celebeket invitálni egy ilyen underground márka bemutatójára. Ahogy ugyanis fél füllel hallottam egy szervezőtől, Debreczeni Zita mellé Dukai Reginát is várták – utóbbit nem láttam, bár nem is kerestem –, de legalább kaptak a lányok némi ihletet a legújabb Sugarbird kollekcióhoz. Természetesen csak viccelek, nincs ott annyi ízlés, hogy Nanushkától koppintsanak.]

A szakmának szóló, 2012/2013-as őszre és télre tervezett kollekció mindenesetre nagyon tetszett, a második bemutató után pedig bebizonyosodott: valahogy az őszi/téli felhozatal minden tervezőnél jobban tetszik, mint a nyárias vonalak. A korábbi szezonoknál erőteljesebben jelent meg a zöld, olykor skót kockás poncsók, hátizsákok, könnyed anyagból készült bő nadrágok formájában. Ezeken, a farmer használatán és néhány igen csinosan szabott zakón kívül azonban nem sok újdonságot láttam, de mégis egy tökéletes téli Nanushka-kollekció volt. Ha ősszel betértek a boltba, a jól ismert kötött sálakat és oversized pulcsikat sem fogják sajnálni tőletek, de érdemes lesz közelebbről megvizsgálni a szürke overallt is. A Nanushka-bemutatók azonban nemcsak ruha oldalról voltak ismét tökéletesek. A modellgárda kiváló volt (soraikban a világhírű topmodellel, Ebergényi Rékával és a Prada milánói bemutatóját néhány héttel ezelőtt megnyitó Axente Vanessával), Sándor Szandrával közös zenei ízlésünk miatt pedig az aláfestés is passzol, többek között a már hagyományosnak számító záróakkordokkal.

A félidőben volt időm körbenézni a teremben; az idő közben felállított büfépulttal pedig igencsak megnőtt a „cukiságfaktor”, ugyanis egy mini vattacukorkészítő gépben [tádámm!] mini vattacukrot készítettek a porcelánkanalakon tálalt falatkák mellé. A vattacukor, azt hiszem, tökéletesen illik a Fashion Streeten négy hónapig működő Nanushka BETA Store pihe-puha felhős designjához, amitől – mint kiderült – mégsem kell búcsúznunk. A két bemutató között a kifutón megjelent egy mikrofonállvány, amely mögé először Szandra gyermekkori barátnője állt, hogy a cég eddigi történetét ismertesse, majd kiderült: a Nanushka BETA Store nem béta többé, a cég a belvárosba, ráadásul az ideiglenes bolt igen kiemelkedő helyére, a Fashion Streetre költözik a Csónak utcai lakásból!

Ha még itt nem ugráltam volna az örömtől, akkor a következő beszéd már biztosan megtette volna a kellő hatást, ugyanis Szandra barátja és üzleti társa, Etropolsky Róbert – az utóbbi évek nehézségeit keserédes humorral fűszerezve – jelentette be, hogy a PortfoLion Zrt. által kezelt OTP Kockázati Tőkealap I. 1,6 millió dollárt fektet a Nanushkába, s további egymillió dollárnyi kölcsönkeretet is biztosít Szandráéknak, hogy a sikeres indulás után (néhány éve már a Saks Fifth Avenue jeles amerikai üzletláncban is helyet kaptak), végre stabilan is jelen lehessenek a nemzetközi színtéren. Ahogy Szandra partnere is elmondta, magyar divattervezőnek lenni nehéz, az igény kicsi, ám a piac telített, a nem létező állami támogatások és magyar divatipar miatt pedig az „egy lépés előre, két lépés hátra” táncot lejti a Nanushka is. A „hat éve meghirdetett házibuli, amire még mindig várni kell”, hamarosan tehát megnyithatja kapuit. Nekem könnyek szöktek a szemembe, amikor tudatosult, hogy mekkora lépést is jelenthet ez a befektetés, amiről Szandra már elejtett néhány szót a Gombold újra! délelőtti konferenciáján is. Nem különösebben a befektetés mértéke – bár magyarországi viszonylatban igen jelentősnek mondható –, inkább azon remény miatt, hogy ez a tett egy sokkal szebb, elismertebb, támogatottabb jövőt hozhat el az itthon eddig méltatlanul kezelt, világhírű tehetségű magyar divattervezők világába.

Egészen biztos vagyok, hogy egy korszakváltásnál asszisztálhattunk, a dörgő taps után pedig azonnal következett a második felvonás, amelyben az idei tavaszi-nyári kollekciót láthattuk, s a Nanushka ismét bebizonyította – az este folyamán már másodszor –, hogy méltó a bizalomra. A vonal illeszkedett a nemzetközi trendekbe: púder színek, pizsama, palazzo és chino nadrágok, a poncsó-ruha hatalmas ötlet volt, a trikóknál látott laza szabás viszont sok esetben „villantásveszéllyel” jár. Az overallok itt is megjelentek (méghozzá narancssárgában!), ahogy a sortos playsuitok (gyönyörű púderrózsaszínben) és az aszimmetrikus szoknyák is, ráadásul a hasított bőr bokacsizmák is csodásak voltak. (Mint megtudtam, jól tippeltem, azok saját tervezésűek, de a kis kollekcióban, rendelésre gyártott lábbelik csupán néhány szezonnal ezelőtt jelentek meg a cégnél, ezért a hivatalos fotók kikerüléséig sokszor nem tudni biztosan, mely cipellők tartoznak a kollekcióhoz.)

A kiszivárgott lookbook-fotókon is látható „tigriscsíkos” selyemruhák és oversized pólók nem tartoznak a kedvenceim közé, de csak mintájuk miatt, a légies, aszimmetrikus szabásvonal ugyanis nagyon tetszett. Az okkersárga és fehér színben látható, saját tervezésű, apró sormintás anyag (kizárólag magyar motívumokból), amelyből nadrágok, ruhák, és pólók is készültek, egyben a kollekció jelképévé vált, a Nanushka tavasz-nyári szezonját alapjaiban határozza meg. Könnyen elviselném magamon az egyik maxiruhát vagy a légies, szürke, aszimmetrikus, oversized pólót – ami tökéletes a hullámos aljú, okkersárga sorthoz. A könyökvédős parkát igencsak szeretném magamon tudni, ám a leopárdmintás nadrágokat nagyon nem. A zöld körmökért viszont sok-sok pluszpont!

További infók, fotók, rövid beszámolók az estéről a blog Facebook-oldalán!