Ki segít a végtörlesztésben?

A forinthitelből történő devizahitel-kiváltás legnagyobb problémája az ügyfelek tájékoztatása.

Orbán Viktor miniszterelnök 2011. szeptember 12-én bejelentése után, szeptember 19-én az Országgyűlés elfogadta az egyösszegű, rögzített árfolyamon igényelhető végtörlesztésről szóló jogszabályt, amely 2011. szeptember 29-től már igénylehető is.

A végtörlesztés a gyakorlatban azt jelenti, hogy átmeneti időre lehetővé válik, hogy az adósok ingatlanfedezetes devizaalapú hitelüket rögzített árfolyamon kifizethessék, svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamon. Deviza alapú kölcsönszerződésnek minősül az a kölcsön is, ahol a törlesztés is devizában történik azzal, hogy ebben az esetben a végtörlesztést a fogyasztó forintban teljesítheti.

Ki veheti igénybe?

A végtörlesztés lehetőségével az élhet, aki a devizahitelt magyarországi lakóingatlanára terhelt jelzáloggal vette fel, valamint megfelel az alábbi szempontoknak is:

· A végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsön folyósításakor alkalmazott árfolyam alacsonyabb volt, mint a fent említett rögzített értékek. Jó tudni, hogy ha a kölcsön folyósítása több részletben történt, akkor az alkalmazott árfolyamok súlyozott átlagát kell figyelembe venni.

· A kölcsönszerződést a pénzügyi intézmény 2011. október 1-ig nem mondta fel.

· A végtörlesztésre vonatkozó igényt a hitelfelvevő 2011. december 30. napjáig a hitelezőnek benyújtja.

· Amennyiben a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsönhöz közvetlenül kapcsolódik áthidaló vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás, annak végtörlesztését a hitelfelvevő az igénybejelentéssel egyidejűleg vállalja.

· A végtörlesztés a hitelfelvevő az igény bejelentésétől számított 60. napig megteszi.

Fontos, hogy amennyiben ezen kritériumoknak megfelel valaki, úgy a hitelnyújtó pénzügyi intézmény köteles a rögzített árfolyamon megengedni a teljes előtörlesztést.

Az Országgyűlés szeptember 26-án elfogadott egy módosítást a törvényhez, így a fix árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztéssel a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is élni lehet, ha azok fedezete ingatlan. A módosítás október 3-ától hatályos.

Miből végtörlesszünk?

A devizahitelesek megsegítésére kidolgozott programokban részt vevőket a jogszabály mentesíti a személyi jövedelemadó, az ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alól a pénzintézetek által elengedett követelés, az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, a kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel, illetve az ingatlan kedvezménnyel történő visszavásárlása után.

Elegendő saját, vagy családi forrás híján azonban a devizahiteleseknek nagyrészt hitelre lesz, lenne szüksége a végtörlesztéshez. Fontos, hogy amennyiben újabb hitelből kívánunk végtörleszteni, az ehhez szükséges kölcsön kizárólag forinthitel lehet.

A magyar bankok legtöbbjénél azonban a törvény elfogadása óta csak emelkedtek a kamatok, ami azt eredményezheti, hogy a forintkölcsön havi törlesztő részlete magasabb lesz, mint a kiváltani tervezett, ami még akkor is problémát jelent, ha a jelenlegi és a rögzített árfolyam közti, mintegy 30 százalékos nyereséget így is elkönyvelheti az ügyfél a tőketartozás tekintetében.

Nem kielégítő az ügyfelek tájékoztatása

Fitos Szilárd a C&I Consulting Kft. ügyvezetője (a Hitelinfo üzemeltetője), a Családhálónak kifejtette, hogy a forinthitelből történő devizahitel kiváltás legnagyobb problémája az ügyfelek tájékoztatása. Mivel a törvény kizárta a hitelközvetítőket a végtörlesztéssel kapcsolatos ügyintézésből, így az állampolgárok a piacon elérhető 8,5-9% körüli hitelekről csak nehezen értesülhetnek, a népszerű lakossági bankoknál pedig gyakran 13-14%-os kamatokkal szembesülnek, ami elveszi a kedvüket a további próbálkozástól.

A cikk folytatódik!