- Hányféleképpen lehet ma, Magyarországon megmenteni egy gyermeket? Mit takar az a név, hogy Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat?
- A „Gyermekmentő” név úgy alakult ki, hogy 89’ karácsonyán eljutottunk Csegődre, ahol láttunk százhúsz gyermeket, akik a szó szoros értelmében haldokoltak. Sajnos a következő hetekben néhányan menthetetlennek bizonyultak, de 114 kicsit meg tudtunk menteni. Szerencsére Kelet-közép Európában ilyen történetek csak ritkán vannak, de gyakran tapasztaljuk, hogy nagy a baj. Rájöttünk, az is egyfajta mentés, ha segíteni tudunk, egy gyerek ne éhezzen, vagy ne csak zsíros kenyeret egyen. Aztán megismertek minket, egyre több problémával fordultak hozzánk, ennek nyomán alakult ki például egészségügyi programunk, ami most is tart. Működtetünk gyermek szakorvosi rendelőt, van lovasterápiás központunk, ahol sérült gyermekek fejlesztésével foglalkozunk, és együttműködünk olyan kórházakkal, mint a Semmelweis Egyetem, a Heim Pál Gyermekkórház, az Országos Gerincgyógyászati Központ, az Országos Idegsebészeti Intézet valamint a Péterffy Sándor utcai kórház.
– Milyen módon valósul meg az együttműködés?
- A műtéteket gyakran önkéntes orvosaink végzik el, mi finanszírozzuk a költségeket. Főleg határon túli gyerekek esetében, akik nincsenek biztosítva Magyarországon. De vannak olyan beavatkozások, amelyeket az OEP Magyarországon sem fizet: egy protézist, egy segédeszköz odaítélését például csak meghatározott gyakorisággal támogatnak. Ha egy gyerek ennél gyorsabban nő, akkor várnia kell – ilyenkor szoktak hozzánk fordulni.
A teljes interjút ide kattintva tudja elolvasni.
