Malév-csőd: mit tegyünk, ha elúszni látszik a családi utazás?

A Malév működésének leállásával emberek tízezrei kerültek komoly bajba. Mit tehetnek ők?

A szakember emlékeztetett, egyesületük már a leállás előtt annak veszélyére és következményeire hívta fel a sajtó útján a közvélemény figyelmét, majd a leállást követően az egyes fogyasztók részére közvetlen segítséget is nyújtott és nyújt a mai napig. „Jelenleg több mint ezeregyszáz utazni szándékozó fordult hozzánk panaszával, melyek száma percről-percre nő, és köztük nemcsak fogyasztók, hanem vállalkozások és egyéb szervezetek (iskolai csoportok, sportszövetségek, kisebbségi önkormányzatok és néptánccsoportok) is megjelentek” – mondta portálunknak dr. Eitmann Norbert. Mint folytatta, a fogyasztók között nemcsak magyar, hanem külföldi állampolgárok is jelentős számban képviseltetik magukat, és az ügy nemzetközi súlyát és szerepüket is jól jelzi, hogy a bolgár kormány tájékoztatása után közel száz bulgáriai fogyasztó fordult a KÖFÉ-hez jelen pillanatig, és egyes németországi sajtótermékek is az Egyesület megkeresésére buzdították a pórul járt német utasokat.

Az utasok érdekei védelmében

Egyesületünk a rendelkezésünkre álló jogi eszközökkel kíván az ügy megoldása érdekében segíteni – hangsúlyozta a KÖFE elnöke, akitől megtudtuk azt is, hogy már több békéltető testületi eljárásokat indítottak, azonban szükség esetén élni fognak a közérdekű per indításának lehetőségével is. Mint ismeretes, a MALÉV Magyar Légiközlekedési Zrt. 2012. február 3-án szüntette be tevékenységét. A kormányrendelet értelmében kártalanításra és segítségnyújtásra csak azon, jeggyel rendelkező utasok tarthatnak igényt, akiket érvényes menetjegyük a légitársaság üzemelése beszüntetésének napján, valamint azt követően 3 naptári napon belül jogosítja fel az utast az utazásra. Valamint azon fogyasztók kapnak segítséget, akik már elutaztak járatukkal, és a visszaútra február 29-ig érvényes Malév menetjeggyel rendelkeznek.

Aki pedig ezen három napon felül utazna, vagy térne haza, arra nem terjed ki a kártalanítás és a segítségnyújtás a kormányrendelet értelmében – hívta fel a figyelmet dr. Eitmann, kiemelve: a kártalanítás és segítségnyújtás szabályait az EK rendelet részletesen szabályozza. Ráadásul kártalanítás – folytatta – csak akkor nem jár, ha a légitársaság bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. Ez jelen esetben aligha valósul meg, hiszen a kormányrendelet kihirdetésre került, a leállás előre látható tény volt, így szó sem lehet vis maiorról, amelyet ne lehetett volna elkerülni – fűzte hozzá.

Egyesületünk korábban levélben kereste meg a Malév-et, elismeri-e, hogy a jegyár visszafizetése – a kártalanítás és segítségnyújtás szabályainak megfelelő alkalmazása mellett – minden utasnak jár, függetlenül attól, mikorra szól a jegye, azaz az EK rendelet szabályozásának megfelelően kíván-e eljárni a társaság. A Malév azonban konkrétan semmit sem reagált a megkeresésre.

Segítenek!

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület vállalja, hogy a hozzá forduló fogyasztók jogainak érvényesítése érdekében fellép. Így a KÖFE először is írásban felhívja a MALÉV figyelmét a vonatkozó kötelezettségei teljesítésére, illetve várja e-mail címére – [email protected] – a fogyasztók bejelentését és igényét a jegyár visszatérítése és a kártalanítás ügyében.