Mindennapi drogjaink

Annyira hozzászoktunk már, hogy észre sem vesszük, mennyi drogot "tömünk" magunkba nap mint nap, mégsem érezzük magunkénak a drogos jelzőt. Mi az igazság?

A drog szó eredetileg a német trocken szóból származik, ennek jelentése „száraz”, ugyanis eredetileg drog alatt a szárított növényi alkotórészeket értettük, melyek valamilyen hatást fejtenek ki a szervezetre. A természetes eredetű növényi gyógyszeranyagok aztán kikerültek a gyógyszerészet felügyelete alól, és ma már a drog szót inkább az aluljárók, bulik és egy „züllött világ” részeként emlegetjük. Pedig mi is drogfogyasztók vagyunk, ha nem is figyelünk rá. Pedig nem ártana tudomásul vennünk, hogy a drogok kihatnak a szervezetünkre, ezért nagyobb körültekintéssel és több felelősséggel kéne hozzájuk nyúlnunk. Jöjjenek a tehát mindennapos barátaink:

Kávé, kóla, kakaó
Nem ismeretlen, hogy ezek mind koffeint tartalmaznak, és a koffeinről pedig mindenki tudja, hogy „felpörget”, ezért alapvető alkotóeleme az energiaitaloknak, de számos kábítószernek is. A koffein azáltal hat, hogy összehúzza az ereket, a vér ezáltal gyorsabban áramlik, majd amikor a hatás elmúlik (elfogy a szer), az erek kitágulnak, a vér (és a szív) lelassul, az ember pedig elálmosodik. Ez a folyamat igénybe veszi a szívet, nem kórosan, de minél többször fogyasztunk erős kávét, annál frekventáltabban terheljük vele a szívet és az érrendszert. Mindazonáltal a koffein függőséget alakíthat ki, „ingerlékenység”, „fáradtság”, „álmatlanság” tünetekkel, amik  - értelemszerűen – csak koffeinbevitellel csökkenthetők.

Fekete tea
Szokás gondolni, hogy a kávé a „rossz zsaru”, míg a tea a „jó zsaru” – az ezen elgondolást pártolóknak rossz hírünk van. A teában található (koffein melletti) teobromin és tein hasonlóan felpörgeti a szervezetet, csak itt a hatás kissé más: a teobromin emeli a vércukorszintet, ez serkenti a működésünket, majd elmúlásával számolhatunk egy kisebb sokkal, amikor a megemelkedett inzulinszintet ellensúlyozza a szervezetünk. Emellett nem árt tudni a teobrominról, hogy a harmadik helyen áll az allergizáló szerek listáján (csak a tej és a fehér liszt előzi meg).

Csokoládé
Ez már nem látens cukortartalmú szer, hanem valódi inzulintermeltető biobomba. Emellett koffeint is tartalmaz, és a csokoládéfüggőség több évtizede regisztrált betegség.

Alkohol
A legális drogok egyik legkeresettebb formája, olyan hatékonyan kábít. Az ismert szimpatikus (szervek működését felturbózó) hatása mellett érdemes azonban odafigyelni arra, hogy az alkoholfogyasztás alkalmisága is eldurvulhat, amennyiben ezt kiszolgáló genetikai hajlammal párosul.

Cigaretta
Nikotintartalmának hatásai a legális drogok közül az alkohollal egy szintre helyezik közkedveltség szempontjából, csak ez még szociálisabb intézménye a drogozásnak, hiszen dohányozni mégis megszokottabb, mint inni. Bár a közelmúlt szabályozásai a dohányosok társadalomból kirekesztésére tesznek kísérletet, azért erről korántsem lehet szó addig, amíg a dohányzásra valóban szüksége van  az embernek. A nikotin egyébként (ezért is használják gyógyszerként pl. skizoférniásoknál) nagyon jó hatásfokkal javítja a koncentrálóképességet, oldja a szorongást, valamint fokozza az egyes szerveink (gyomor, máj) működését is. A cigarettában elszívott kátrány, füst-alkotóelemek és egyéb adalékok teszik igazán veszélyessé, no meg az, hogy a szervezet hamar hozzászokik a „jóhoz”, és függője lesz.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti termékek és a bennük lévő szerek mértékkel fogyasztva még hatékonyabbá tehetik működésünket és okosan beosztva még a cigaretta is (igen!) javíthat az életminőségünkön. A napi egy deci vörösbor kifejezetten ajánlott, akárcsak a pl. fronthelyzetben összezavarodott szervezet koffeinnel/ teinnel helyrebillentése, vagy a teletömött has cigarettával való emésztésre segítése. A lényeg abban áll, hogy mindenki ismerje meg saját korlátait és toleranciáját, mert még egy-egy csésze kávé is máshogy hat a különböző emberekre, nemhogy a „keményebb drogok”.