A koncepció természetesen jóval összetettebb, hiszen a Normafán megvalósuló beruházások infrastrukturális változások nélkül mit sem érnek. Orbán Viktor miniszterelnöki megbízottat jelölt ki a fejlesztésre a terrorelhárítók és katasztrófavédők kiképzését irányító Rendészeti Szervek Kiképző Központjának (RSZKK) síoktató végzettségű vezetője, Vincze P. Márton személyében.
A budai hegyoldal egykor pezsgő síélete felélesztésének első lépése a Széll Kálmán tértől a Normafáig érő fogaskerekű lenne, a sportolni vágyók így 20 perc alatt érhetnének a helyszínre a metrótól. A projekt során a tervek szerint három vagy négy sípályát, egy síliftet, egy új fogadóépületet, futópályákat és játszótereket, nyári bob pályát, valamint szabadtéri sporteszközparkot alakítanak ki. A beruházás része lesz, hogy a környéken a forgalmi rend átalakítása és több új útszakasz építése és felújítása mellett több helyszínen, összesen több mint 1000 parkolóhelyet is létrehoznak, valamint hogy megépítik a hóágyúk működtetéséhez szükséges, mintegy 10 ezer köbméteres víztározót is, amely környezetvédelmi okok miatt az egyik már most is üzemelő parkoló alá kerülhet majd. A parkolóhelyek egy része úgy kerül kialakításra, hogy onnan tömegközlekedéssel, vagy célzott, a Normafára menő járatokkal jussanak el a sportolni vágyók a parkba.
Finta Sándor, Budapest főépítésze a Pénzcentrumnak a fogaskerekű mindkét irányban való meghosszabbításáról úgy fogalmazott: hiánypótló elem lenne a közösségi közlekedés hálózatában. Mint fogalmazott, a fogaskerekű integrálása a közösségi közlekedés rendszerébe nemcsak a hivatásforgalmi közlekedést segítené elő ezen a szakaszon, ezzel csökkentve a belváros felé áramló gépjárműforgalmat, de nagymértékben hozzájárulna a Normafa újjáéledéséhez, széles korosztály számára egész évben jól kihasználható, sport-, szabadidő- és turisztikai célú fejlesztéséhez.
A beruházás ötletének nem mindenki örül. Az Indexnek nyilatkozó Védegylet szerint a Normafa legértékesebb részei pont a lejtőkön találhatók, különleges védett fajok élnek itt, együttesen több százmillió forint eszmei értékben. Ilyen például a csíkos boglárka, aminek egyetlen bizonyított populációja van Magyarországon, az pedig a Normafánál található. Bajor Zoltán természetvédelmi szakember pedig arra hívta fel a figyelmet a lapnak, hogy a Normafa lejtőin Natura 2000-es terület, tájvédelmi körzet, több jogszabály által védett erdőterület van. Közölte, nem a síeléssel van baj, az szinte egyidős itt a természetvédelemmel, hanem azzal, hogy olyan nagyberuházásokat terveznek (sífelvonók, kiszolgáló épület, vendéglátóhelyek), ami komoly terhelést jelent a már amúgy is jelentősen leterhelt normafai természetnek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!