Hidrogén mint üzemanyag
A hidrogén ideális megoldás lehet a környezetkímélő közlekedésre való áttérésben, mivel a járművekben való használata során melléktermékként nem keletkezik káros anyag, csupán víz. A hidrogénhajtású autók egy üzemanyagcellát tartalmaznak, amely
a hidrogénből levegő felhasználásával – az elektrolízis megfordításával – égés és lángképződés nélkül állít elő áramot.
Ez aztán egy akkumulátor közbeiktatásával, elektromos motort hajt meg, így ezeket az autókat üzemanyagcellás – vagy tüzelőanyag-cellás – elektromos járműveknek (FCEV – fuel cell electric vehicles) is szokták hívni. A hagyományos elektromos autókhoz képest a hidrogénhajtásúakban kisebb az akkumulátor, szükség van viszont egy vagy két üzemanyagtartályra, amelyek a hidrogént tárolják.
Közlekedés hidrogénnel
A hidrogénhajtás előnyeit eddig elsősorban buszokkal tesztelték, amelyeket a világ különböző pontjain – például Londonban, Münchenben, Szöulban, Tokióban, Pekingben vagy Sanghajban – már több mint tíz éve használnak a tömegközlekedésben. A teherszállítás további lehetőségeket nyújt a technológia közúti kihasználásához, mivel az üzemanyagcellás járművek hatótávolsága nagyobb, mint az újratölthető akkumulátoros elektromos autóké, egy töltéssel körülbelül 400–500 kilométert tudnak megtenni.
Ráadásul a teletankoláshoz is elegendő öt–húsz perc, a jármű méretétől függően. A General Motors Electrovan nevű autója volt az első FCEV 1966-ban. Csak egy példány készült el belőle, mivel az üzemanyagcella és a hidrogéntartályok a kisbusz első ülései mögötti teljes hátsó részt elfoglalták. A kísérleti autót egyrészt technológiai demonstrációnak szánta a GM, másrészt pedig figyelemfelkeltő akciónak az űrhajózási lázban égő világ számára, hiszen az űrprogramoknak is fontos technikai eszköze volt ez elektromos energiát termelő üzemanyagcella.
Azóta több gyártó is piacra dobta működő hidrogénhajtású modelljeit, melyek közül a legismertebb talán a Toyota Mirai, melyből már a második generáció gyártása zajlik, illetve a Hyundai Nexo, amelynek új verzióját jövőre tervezi bevezetni a koreai vállalat. A Hyundai 2023-ban várható Staria kishaszongépjárműve szintén hidrogénhajtással készül. A Peugeot e-Expert Hydrogen is ezt a kategóriát erősíti, melyből a legelső hidrogénüzemű szériamodell 2021 év végén gördült le a gyártósorról.
A BMW iX5 hidrogénhajtású autó kisszériás gyártása ez év végén indulhat, míg a Honda jövő évre időzítette a Clarity FCV harmadik generációjának bevezetését, miután tavaly augusztusban leállította a második generációs modell gyártását. Az új autómodellek bevezetése remélhetőleg árcsökkentő hatással lesz a piacra, ami további ösztönzőt jelent a keresleti oldalon, illetve a járműfejlesztésekbe és a töltőállomásokba való beruházások szempontjából.
Európában több mint 220, világszerte pedig csaknem 700 hidrogéntöltő állomás található, így immár 33 országban lehet hidrogént tankolni. Magyarországon tavaly áprilisban adták át az első mobil hidrogén-töltőállomást a Linde Gáz Magyarország Zrt. budapesti telephelyén. A konténeres kialakítású töltési pont alkalmas targoncák, buszok, teherautók, illetve a magasabb töltési nyomást igénylő hidrogénüzemű személyautók feltöltésére is.