Bártfai-Szabó Gábor, és felesége, Orsolya Budakeszin építkeztek. A telek nagyon hosszú és nagyon keskeny és mindössze 3%-os beépíthetőséggel rendelkezett. Még szerencse, hiszen pénznek amúgy sem álltak bővében, gondolták, úgysem kell több. Most elég lesz nekik a kevés is, inkább laknak a jó levegőn, mint bent a városban. Egy ilyen telek és egy ekkora ház ára kevesebb, mint egy olcsó panellakásé, pláne ha még bontott és újrahasznosított anyagokat is használnak hozzá. A tervekért sem kellett fizessenek, tiszta nyereség.
forrás: építészfórum
25 centi vastag téglafal, 30 centi újságpapír hőszigetelés, téglaburkolat, együttesen 67 centiméter falazat. Hiába megy az alapterület rovására, bőven megtérül: a téglának és egyéb tömör anyagoknak nagy hőtehetetlensége van, lassan melegszenek fel, de lassan is hűlnek le. Ha felfűtjük, tartják a meleget. A hőszigetelés a külső környezet felé csökkenti a hőleadást, a kéthéjú szerkezet hatására tehát a fűtéssel létrehozott meleg szinte egésze megmarad. A déli oldalon kinyúló eresz árnyékol nyáron, de beengedi az alacsonyabban járó téli napot, így nem kell költséges légkondicionáló a hűtéshez, és a nap is rá tud segíteni a fűtésre. Gáz a környéken nincs, de lehet tüzelni fával is, nem kell félni a Gazpromtól. Az egybenyitott légtér, a kicsi alapterület és a jelentős hőszigetelés miatt ez is bőségesen elég. A tetőszerkezet is kétrétegű, a cserépfedés alatt kiszellőztetett légréteg van, ami meggátolja a tetőtér felmelegedését nyáron. A passzív házak mesterségesen lélegeztetett, zárt, párazáró szerkezetéhez képest természetes anyagokat használtak, természetes szellőzést biztosítottak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!