Tavaly ősszel megírtam, hogy új „fűtésrendszerre” ruháztunk be, azaz vettünk két elektromos, kerámiabetétes fűtőpanelt a lakásunkba*, mert a babának egyenletes melegre van szüksége. Kerül, amibe kerül. Az előző szezonban még jórészt fával tüzeltünk mind a két lakásban, ami lakásonként napi kétszeri begyújtást jelentett könnyűszerkezetes házunkban, de így is jelentős volt a hőingadozás. (Korábban írtam arról is, hogy a könnyűszerkezetes házakat folyamatosan kell fűteni.) Ezt a szezont azonban felkészülten vártuk, és adódott, hogy össze tudjuk hasonlítani a költségeket a korábbival. Édesanyám úgyis fával fűt majd idén is, lesznek naprakész adatok, mennyivel okosabbak leszünk, gondoltuk. Édesanyámat azonban nem kell félteni, miután felvágatott velem három évre elegendő fát és a fél konyhát elfoglalta a behordott fakupac, egyetlenegyszer sem gyújtott be, megirigyelte koszolásmentes kényelmünket, és ő is árammal fűtötte végig a szezont. A fakupac azóta is ott áll, mondtam neki, hogy én ugyan ki nem hordom. Miért nem gondolkozott előre?
A fentiek fényében az idei szezon tanulságai kettősek: egyfelől össze lehetett hasonlítani a különböző elektromos fűtési módszereket, másrészt a tavalyi költségekkel nagyjából össze tudtuk hasonlítani a fafűtés és az elektromos fűtés költségét.
A részletekkel nem akarom untatni a kedves olvasókat, komoly táblázatokat készítettem, de álljanak csak itt a végleges számok az egyszerűség kedvéért. Az idei szezon négy leghidegebb hónapjára van pontos összehasonlításunk (először nem írtam a másik lakás költségét, csak miután nyilvánvalóvá vált, hogy Anya tényleg nem fog begyújtani), ez alapján a havi áramköltség a mi lakásunkra átlag 30 ezer forintra, anyánál 36 ezerre jött ki. A két fűtőpanel, amit megvettünk, nagyjából ennyivel üzemel olcsóbban, mint az aljzatbeton alá tett elektromos padlófűtés–olajradiátor kombináció. Pontos számot szinte lehetetlen mondani, hiszen az áramszámlában minden egyéb költség is benne van a sütőtől az elektromos bojlerig. Mivel Édesanyám többet főz, mi többet fürdünk el, és többet mosunk, feltételezhető, hogy nagyjából azonos az egyéb költség. Az éves átalány (12 hónapra vetített átlag) a tavalyi átalány alapján várhatóan nálunk 18 ezer, Anyánál 21 ezer körül alakul majd.
Mivel tavaly 8 ezer forint volt padlófűtés nélkül a havi elektromos fogyasztásunk, nálunk 10 ezerrel nőtt meg az áramszámla havonta, ez pontosan akkora összeg, amit a fűtőpanelárus előre valószínűsített. A tavalyi 8 ezres átlaghoz hozzá kell adni egyszeri 60 ezer forintot, amibe a lakásunk (ez csak ránk vonatkozik) fával való fűtése egész télre került. A havi tízezres különbség egész évre vetítve 120 ezret jelent, tehát 60 ezerrel drágábbra jött ki az elektromos fűtés, mint a fa, ez pontosan a duplája.
Igaz, cserébe éjjel-nappal meleg volt, nem kellett fával bajlódni, és elviselni a hőingadozást: a könnyűszerkezetes épületben a szobakandalló nem jó fűtési megoldás, mert ha elalszik a tűz, azonnal elkezd hűlni a ház, ezért jó melegre fűtöttünk fel, de még így is hidegben ébredtünk (16-18 fok) ezt a baba nem viselte volna el. A különbözetet nemcsak a megemelkedett komfortszint árnyalja, lejön belőle a „munkadíjam” is (hetente kb. másfél óra favágás és behordás, plusz napi kétszer 10 perc a begyújtás és az odafigyelés, tehát heti kb. 4 óra munka, az havi 16, két teljes munkanap).
Akinek téglaháza van jelentős hőszigeteléssel (tehát hőtároló és hőszigetelő réteg is van), annak olcsóbb lehet a fatüzelés, ha szeret fát vágni. Az ő háza nem hűl ki hamar, mikor kialszik a tűz. Ha nem szeret fát vágni, akkor jelentősen neki sem lehet olcsóbb.
*A fenti adatok 33,4 négyzetméter alapterületű lakásokra vonatkoznak, amiket egyik oldalról határol fűtött tér, a másik három fal a szabaddal határos. A mi lakásunk az épület északi felén helyezkedik el, ami szintén befolyásolja a költségeket. A ház falában 15 + 4 cm hőszigetelés van, hőtároló fal nincs. Nagyméretű, 2,8 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű ablakok vannak beépítve, amik nagyon rontják a ház hőszigetelő képességét. A padlóban mindössze 3 cm hőszigetelés van, ami szintén komoly költségnövelő.
