Hogy érthető legyen, miért a nyári adatok kellettek ahhoz, hogy megtudjam a tavaly téli pontos átlagfogyasztásunkat, a családi költségvetéshez szokott olvasók már bizonyára sejtik, kivonás, összeadás, vagy egyéb alapszintű művelet állhat a háttérben. És valóban, mivel az előző télit felírtam, és most szeptember 27-ét hó végének véve a nyárit is, átlagoltam, kivontam, és már meg is van, hogy mennyi az annyi. A történet annyiban mégis izgalmas, hogy tavalyi fűtésszámla mellett a házunkban lévő két egyforma, 33 m2-es garzonlakás adatait is össze lehet hasonlítani. A két lakásban eltérő technológiájú elektromos fűtésrendszer működik.
Házunk könnyűszerkezetes: 15 cm pallóváz között 15 cm üveggyapot hőszigetelés, kétoldalt 12 mm-es OSB-borítás, belül egy réteg gipszkarton, kívül 4 cm dryvit rendszerű hőszigetelés. Aki ért hozzá, az érzi, aki nem, annak meg most elmondom, ez a rétegrend nagyjából a minimum, ha könnyűszerkezetes építés mellett döntenek. Összesen 19 cm hőszigetelésünk van tehát, hőtároló fal semennyi, de ha elárulnám, mennyibe került ez akkor, biztos megértenének minket, legalább van hol lakni, és nem néz ki bennünket senki az utcából. Az alacsony építési költség ellenére a rezsi nem olyan vészes: éves átalányban a 66 m2-es, földszintes, szabadon álló épület összes elektromos áramigénye 45 821 Ft/hó. Ebben benne van minden, ami villany, és benne van a fűtés is.
Ez az érték a házbővítéshez beadott energetikai számítás szerint megközelítőleg 30 százalékkal fog tovább csökkenni, ha a hajdani kivitelező által beépített ablakok helyett legalább normál hőszigetelő értékűt építünk be. (A 2000-ben épült kis házon összesen 12 nagyméretű nyílászáró van, amelyeknek hőátbocsátási értéke 2,8 W/m2K. Most a piacon ilyen rosszat talán nem is kapni, az 1,1 W/m2K értékű üvegezés az általános, de némi felárért háromrétegű üveggel és gáztöltéssel ez a szám 0,8-0,9 körül van. Ez az érték minél kisebb, annál jobb. Nálunk a fal kb. 0,2-t tud, ami azt jelenti, hogy a 2,8-as ablakokon télen csak úgy dől ki a meleg és a pénz a szabadba.)
A nagy lelkesedéssel várt nyár végi villanyóra-leolvasás eredménye a következő: az éves átalányban 45 ezres havi villanyszámlánkból a fűtésre jutó rész kereken 30 ezer forint. Hogy ez sok, vagy kevés, mindenki döntse el. Jelen esetben négyen vagyunk rá, ebből három felnőtt ember.
Nemsokára bővítjük a házunkat, ha minden jól megy. A bővítés nem is annyira véletlenül közel akkora lesz, mint most az egyik lakás. Az újonnan épített szerkezetekbe hőszigetelt ablakot fogok beépíteni, így majd egy szezonban meg tudom mérni, mennyi lesz a különbség. Ha megéri, akkor a meglévő ablakokat is cseréljük majd.
És a két lakás közti eltérő adatok: az egyik északkeleti, a másik délnyugati tájolású lakás. Az eltérő benapozás ellenére a déli lakás rezsije a magasabb, mivel ott az elektromos padlófűtést 5 cm aljzatbeton alá építették be, és rosszul is méretezték az építők. Az északi lakásba légköbméterhez méretezett elektromos fűtéspaneleket vettünk, amik azonnal tudnak reagálni a hőingadozásra, így hatékonyabbak valamivel. A két rendszer közti eltérés: 16 300/hó a padlófűtéses, 13 700/hó a fűtőpaneles lakásé. (A déli lakást 22, az északit 23 fokig fűtöttük fel.) A 32m2-es leendő bővítés fűtését a jobb ablakokkal 10 000 Ft körül várom, így az összesen közel 100m2-es házunk fűtésköltsége várhatóan 40 ezer forint lesz havonta.
Rezsicsökkentéssel meg persze még kevesebb.
