Tudják, mi a közös a Nyugati pályaudvarban és a Ferenciek terében? A Bajcsy-Zsilinszky útban és a Kossuth Lajos utcában? Budapest belvárosának két olyan pontja, ahol talán a legszembetűnőbb, hogy mekkora szerepet szántak az autóknak a hatvanas-hetvenes években. Soksávos „autópályákat” alakítottak ki a város közepén, és a zavartalan forgalmat alul- és felüljárókkal vezették át a csomópontokon. Ha rajtuk múlt volna, talán a Dunát is bebetonozták volna, hogy kétszer nyolcsávos autópályán lehessen eljutni a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig. Eleink túlzásainak eredményét hosszú évtizedeken keresztül „élvezhettük”. Az említett utakon fokozatosan tönkrementek a kiskereskedések, a föld alatti világban pedig magától értetődő módon kivirágzott a szubkultúra.
A Nyugati pályaudvar és a Ferenciek tere közötti párhuzam a mostani térátalakítással részben megszűnt. Szélesebb járdákat, illetve a korábbi alagút felett több helyet biztosítanak a gyalogosoknak, igényes burkolatokat tettek le, padokat helyeztek ki. Két zebra is keresztülszeli a Kossuth Lajos utcát, az egyik a Petőfi Sándor, a másik a Váci utcánál van. Az átalakítás eredményeképpen végre meg lehet maradni a téren, akár percekig is. Azért nem ez lesz Budapest új főtere, ahol órákig el lehet szöszmötölni, de komoly előrelépés történt.
Azért mondtam, hogy csak részben szűnt meg a két tér közti párhuzam, mert a Ferenciek terén átmenő autóforgalom a belvárosi pozícióhoz képest még mindig igen jelentős. A Kossuth Lajos utcán továbbra is kétszer három sávon lehet közlekedni, igaz a két szélső buszsáv. Nem tudom, mennyire ismerik például Bécset közlekedési szempontból, ott nem vacakoltak, gyakorlatilag lezárták a város közepét az átmenő forgalom elől. A belváros éppen azért belváros, mert ott van a legtöbb minden, ezért tényleg csak az járjon arra, akinek ott van dolga.
Mindezek mellett nagyon örültem az új térnek, amely komoly előrelépést jelent a korábbi állapotokhoz képest. Kifejezetten szépnek látom az elnyújtott méhsejtmintás térburkolatot, amelynek az az optikai trükkje, hogy a tőlünk messzebb lévő sejteket már nem is látjuk elnyújtottnak. Az Erzsébet híd környéke is tetszetős az új burkolattal, itt valahogy letisztultabbak a formák, az itteni lámpaoszlopok a kedvenceim. Utcabútorszempontból a Ferenciek terének nem tett annyira jót, hogy éppen rajta keresztül vezet a sétálóutca, az ott alkalmazott, egymáshoz sem igazán illő elemek itt is visszaköszönnek, így ebből a szempontból kissé kaotikus lett a környék.
