A szakértő csapat nem csak kritizált, hanem merész elképzelésekkel is előállt. Azt mondják, hogy mindent meg lehet egyszerre oldani, a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad. Szerintük 5 százalékos beépítéssel (tehát a mostaninál kevesebből!) meg lehet oldani a feladatot. Ehhez a meglévő parkterületre egyáltalán nem tennének új épületet, sőt az értéktelen épületeket elbontanák(mint például a PeCsa), amivel a beépítettség 1,3 százalékkal csökkenne. A meglévő értékes, de nem, vagy rosszul kihasznált épületeket bevonnák, és összességében csökkentenék az ide telepített funkciók számát. Az Építészeti és a Fotográfiai Múzeumot például nem ide tennék, hanem a Millenáris szélén található, jelenleg éppen funkcióját kereső üres csarnoképületbe. A Magyar Nemzeti Galériát, a Ludwig Múzeumot és a Néprajzi Múzeumot a Dózsa György út mentén, a ma is burkolt területen helyeznék el, a hivatalos elképzelésekkel megegyező módon. Magyar Zene Házának az Olof Palme házat javasolják.
Felhívják a figyelmet arra, hogy a Városliget közvetlen szomszédságában, de tőle elzártan van 70 hektár kihasználatlan, fejlesztendő állami tulajdonú terület, a Rákosrendező. Ide költözhetne a Közlekedési Múzeum a szentendreivel együtt, sőt itt lenne hely új Vidámparknak, családi élményparknak is. A Vajdahunyad várával is foglalkoznak az alternatív tervben: a Mezőgazdasági Múzeumot Gödöllőre költöztetnék, a felszabaduló épületben így gasztronómia és idegenforgalmi funkció lehetne.
Összességében a terv meghagyná Baán László elképzeléséből azt, ami a legerősebb benne: a Szépművészeti és a Műcsarnok folytatásaként az egymáshoz témában is jól kapcsolódó, koncentráltan telepített múzeumsort. De ami nem idevaló, azt máshova tennék, hogy a lehető legnagyobb mértékben kíméljék a közpark funkciót, amit inkább fejleszteni szeretnének.
