Nem a miniszterelnök költözése miatt építik be a Városligetet

Interjú Baán Lászlóval a vitatott Liget Budapest projektről.

– Lehet valaki megválasztott politikus vagy kinevezett biztos, szakmai szemmel nézve attól még éppen ő a civil.

– A döntéshozó is szakmai érveket mérlegel, ráadásul egyszerre több, eltérő szakmáét. Tényszerű szakmai érv amellett az állítás mellett, hogy ez a fejlesztés  „tönkreteszi a ligetet”, nem hangzott el. Igencsak jellemző a helyzetre, ahogy az építészeti tervpályázaton való részvétel elleni, egyébként sikertelen „civil” bojkottfelhívás minden elemében a félelemre építő, ellenségképet gyártó politikai kommunikáció túlzó eszközeit használta.

– Általános szakmai vélemény, hogy a fontos pozícióban lévő, mégis lepusztult helyek újraélesztésének prioritása van a meglévő értékeket hordozó helyszínek átépítésével szemben.

– És a chicagói Millenium park létrehozása vagy a müncheni Kunstareal bővítése?

– Párizsból, Londonból, Berlinből is lehet példát hozni arra, amire utaltam.

– Természetesen barnamezős beruházás is lehet sikeres, de erre nincs garancia. Például az úgynevezett Millenniumi Városközpontban, a ferencvárosi pályaudvar helyére telepített Nemzeti Színház és MűPa ellenére sem alakult ki önálló, jól prosperáló városi alközpont a Duna-parton. Pedig az a helyszín kimondottan jó, kiváló a panoráma, jó a közlekedés. Mégsem jelent meg a magántőke, hogy élő, sokrétű városrészt hozzon ott létre a 45 milliárdos állami kulturális beruházás körül, pedig az még a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság előtti időszak volt.

– A Millenniumi Városközpont városépítészeti és építészeti szempontból sem volt eléggé végiggondolt beruházás, ezért nem lehetett eddig sikeres. A budapesti Duna-partok témája olyan, mint egy puzzle, amíg nem tudom előre, milyen egybefüggő képet akarok kirakni, addig nem érdemes az egyes részeket letenni. Az itt felépített épületek persze felülírhatták volna ezt, de nem lettek olyan jók.

– A Városliget teljesen más eset. Amikor azt kérdezi valaki, hol van a világon olyan, hogy meglévő zöldparkba építenek épületeket, azt szoktam mondani, példáért nem kell túl messzire menni, látogassanak el egyszer a Városligetbe, és nézzenek körül, az éppen ilyen. Itt történelmi hagyománya van ennek: ez egy olyan sajátos városi szövet, ahol a zöldfelület, a kultúra és a szórakozás együtt, egyenrangúan található meg. 150 év alatt ilyenné alakította magának a város, így működik, így szeretik az emberek. Ennek a már meglévő és összetett intézményi struktúrának a megújításával és bővítésével a közeljövőben egy olyan sokrétű intézményi háló, városi családi élménypark jön majd létre, ami példa nélküli Európában. Ez nemzetközileg jelentős idegenforgalmi helyszínné fogja tenni a területet, ami komoly többletbevételeket fog generálni az országnak. Biztos vagyok benne, hogy ez a szinergia Budapesten nemcsak gazdaságilag, de történetileg is csakis itt érvényes, ezen a helyszínen.

– Márciusban egy sajtótájékoztatón azt ígérte, készülni fog egy gazdaságosságra vonatkozó hatástanulmány.

– Az adott kormányzati döntésekhez szükséges vizsgálatok és tanulmányok folyamatosan készülnek, ezek szükséges ütemezésével kapcsolatban azonban sokak fejében téves kép él. A beruházás az előkészítő szakaszában van, 2016 előtt ténylegesen nem indul el. Bőven van tehát időnk a vonatkozó hatástanulmányok elkészítésére: ezek mindegyike ez év végéig elkészül. De ez nem azt jelenti, hogy ne állt volna elég információ a rendelkezésünkre ahhoz, hogy magába az előkészítésbe belevágjunk. Nagy közpénzkiadást generálunk a projekttel, de meggyőződésünk, hogy ez olyan befektetés, ami jelentős turisztikai bevételt is fog hozni.

– Ha jók lesznek a megvalósított épületek. Azt egyébként el kell ismerni, hogy a nemzetközi pályázat – ami végre világszínvonalú épületeket hozhat Budapestre, egyúttal a magyar tervezőknek is lehetőség a nemzetközi megmérettetésre – előremutató lépés volt az Önök részéről.

– Ebben szerencsére széleskörű egyetértés van. Például Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is azt mondta a kiírást megelőző tárgyalások során, hogy egy ilyen kiemelt projektben a világszínvonal elérendő és elérhető cél a magyar pályázók számára is, és hogy jót tesz a magyar építészeknek, ha e témában hazai terepen együtt indulhatnak nemzetközi versenytársakkal. A beérkezett terveket nézegetve – bár a pályázatoknak még csak egy töredékét láttam – már most biztos, hogy vannak köztük egészen kiemelkedő kvalitásúak. A Városligetben új és erős építészeti minőség jöhet létre, ami képes lesz reflektálni a meglévő történeti értékekre, persze 21. századi nyelven, nem sámándobosan. Egyébiránt azt láthatjuk, hogy a projekt iránt erős kritikai véleményt megfogalmazó építészek mintha nem értékelték volna kellőképpen annak a jelentőségét, hogy egy valóban nyílt, nemzetközi tervpályázat idehaza egyáltalában megvalósulhatott, pedig Magyarországon 100 éve nem volt erre példa. Az eredmény pedig már most láthatóan egyedülálló, hiszen magyarországi építészeti kiírásra még soha ennyi jelentkező nem volt: csaknem félezer pályázat érkezett be.

– Az eredeti elképzelése úgy szólt, hogy a Szépművészeti és az Új Nemzeti Galéria némi átszervezés után, egymás közelébe települve, a régi és az újabb korok művészetét közösen mutatja majd be. Ebből azt lehetett gondolni, hogy az új épületek a Dózsa György út mentén helyezkedhetnek el. Ehhez képest az elfogadott beépítési terven szétszórtan vannak feltüntetve.

– Az 56-osok terén a Dózsa György út mentén elképesztően sok hely van: elférne itt egymás mellett a Parlament, a MűPa, és még a Nemzeti Galéria teljes dunai homlokzata is. Ennek ellenére minden építész, akikkel egyeztettünk, vagy akinek a véleménye eljutott hozzánk, s maga az ötletpályázat eredménye is azt mondta, hogy ha már a Városligetbe kerül egy múzeumi negyed, akkor ne egy sorban legyenek az épületek telepítve, hanem a liget történeti térszerkezetéhez igazítva, abban szellősen elosztva.

– Azt nyilatkozta, hogy a régi és új intézményekkel intenzív használatú, családi park jön létre. Hogy kell ezt a használatot elképzelni? Minden épület önmagában komplex szolgáltatást fog nyújtani?

– Gyakran merül fel ellenérvként a többletforgalomból fakadó környezetterhelés a projekttel szemben

– Igen, ide akartam kilyukadni.

– Ma egy hétköznap mintegy 15 ezer autó zúdul át a ligeten a Kós Károly sétányon, amit meg fogunk szüntetni, s már pusztán ezzel az intézkedéssel is ellensúlyozni lehet a ligetbe irányuló többlet-vendégforgalom környezeti hatását. Elég abszurd döntés volt hajdan, hogy a ligeten keresztül vezessék fel az autósokat az autópályára, illetve onnan be a városba, de ez ellen azóta sem tiltakozik különösebb vehemenciával senki. Ha most próbálnánk rávezetni a forgalmat az autópályára a Városligeten keresztül, el lehet képzelni, mekkora botrány lenne belőle, okkal. Mégsem történt a rendszerváltás óta semmi ez ellen. Ezért szoktam kérdezni néhány környezetterhelés miatt aggódót, hogy mit tetszettek eddig tenni a ligetért? Éppen most kell tiltakozni, amikor nem rombolni, nem tönkretenni, hanem megújítani és fejleszteni szeretnénk? Beleértve ebbe a jelenlegi parkterület teljes rekonstrukcióját, sőt a zöldfelületek növelését, egyúttal az autóforgalom drasztikus csökkentését? De visszatérve a kérdéshez: mindegyik új múzeumépület kínálata komplex lesz, a vendéglátást is beleértve, amennyire ez értelmes és lehetséges. Lesznek további vendéglátóhelyek is, az új szabályozás öt darab hatvan négyzetméteres pavilont enged létrehozni, amelyekben street foodot kínálhatnak majd. De megújul és bővül a park infrastruktúrája is: új padok, szemetesek, illemhelyek, kutyafuttatók, játszóterek, kivilágított, két kilométeres futókör, bábjátszóhely és még számos más új szolgáltatás várja majd a parklátogatókat. S természetesen jóval több pénz jut majd a parkfelület gondozására is

– Évi egymillió turistát vizionált, akik csak a Liget Budapest miatt jönnek majd a fővárosba. Hol szállnak meg?

– Budapest szállodakapacitásának kihasználtsága jelenleg 60 százalék körül van, a Liget Budapestnek köszönhetően ez az arány növekedni fog, de kapacitáshiány nemigen lesz. Mivel a Városliget jó közlekedési kapcsolatokkal, a város szívében fekszik, ezért a közvetlen környékén nincs szükség szállodai férőhelyek létesítésére, úgy, mint az a városon kívüli témaparkok esetében szokás.

– Parkolás?

– Több mint ezer parkolóhely van most a park területén belül, ezeket mind meg fogjuk szüntetni. A gépkocsiforgalmat – szemben a jelenlegi állapotokkal – nem engedjük be a területre, hanem megfogjuk a liget szélein. Lesz egy mélygarázs az 56-osok tere alatt, egy a Közlekedési Múzeum mellett és egy parkolóház a volt Vidám Park szélén. Ezen intézkedések és a Kós Károly sétány lezárása révén számottevően csökkenni fog a Városliget környezeti terhelése. Ingyenes elektromos buszjárat is fog működni a területen, összekötve a parkolókat és valamennyi intézményt, látványosságot.

– Megmarad az ’56-os emlékmű?

– Az emlékművet a pályázati kiírás szerint a tervezés során adottságként kell kezelni.

– A mostani kiírás az épületekre koncentrál, pedig a szakmából sokan jelezték, hogy nem lenne szabad külön kezelni őket a liget egészétől.

– A ligeti parkterület tájépítészeti rendezésére külön pályázatot fogunk kiírni, értelemszerűen az építészeti tervpályázat végeredményének ismeretében. A liget zöldterülete pedig minden ellentétes híresztelés ellenére nem csökkenni, hanem nőni fog, s a fás és a nyílt területek arányát meg fogjuk őrizni.

– Lesz olyan felmérés, ami pontosan rögzíti, milyen biológiai értékek vannak most a ligetben, és mennyi lesz utána? Ezek szerint pozitív lesz a mérleg?

– Pozitív. A Városliget-törvény is erre kötelezett minket. A zöldterületi kataszter természetesen el fog készülni, s annak tartalma elsődleges fontosságú lesz a liget megújítása és fejlesztése szempontjából. Ma mindössze 60 százalék körül van a zöldfelület aránya a Városligetben. A beruházást követően több százalékponttal fog növekedni a zöldfelület aránya nemcsak önmagához, hanem a teljes beépítettséghez képest is. És nem zöldtetőkről, hanem valódi térszintbeli parkosításról beszélek. Másképpen fogalmazva: nagyobb arányban fog nőni a zöldfelület, mint a beépítettségi mutató, előbbi 60-ról 65 körülire, utóbbi ötről hét százalékra.

– 25 méteres párkánymagasságot enged meg a pályázati kiírás, ami a Dózsa György út mentén a kialakult beépítési magassághoz igazodik. Ez az érték túlzónak tűnik az Új Nemzeti Galéria esetében, ami a liget Hermina út felőli oldalán lesz.

– Igen, éppen emiatt ezt az építési területet az eredetileg tervezetthez képest hátrahúzzuk a lebontásra kerülő Petőfi Csarnok helyére, így az Új Nemzeti Galéria épülete messzebb kerül a Hermina út alacsonyabb épületeitől.

– Mennyi pályázat érkezett be?

– Közel félezer pályázat, ami abszolút csúcs valamennyi eddigi magyarországi tervpályázati beérkezés közül, és nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő értékű érdeklődést jelent.

– Mikor ismerhetjük meg őket mi is?

– Év végén. Addig még jön először az első fordulós zsűrizés, majd egy újabb pályázati forduló az első kör legjobbjainak. De azt már most elmondhatjuk, hogy megérte a nemzetközi tervpályázati kiírás: ha a beérkezett művek bekerülési költségét, a ráfordított mérnöki munkanapokra figyelemmel, egyenként négymillió forintnak vesszük – bár számos pályázat elkészítése bizonnyal jóval többe került –, azt mondhatjuk, hogy hozzájutottunk mintegy kétmilliárd forint értékű építészeti szellemi termékhez, ami mind a budapesti Városliget jövőjével foglalkozik.

– Ez jól hangzik, de mégis: biztos benne, hogy ezt az egészet a Városligetben kell megcsinálni?

– Annak a komplex kritériumrendszernek, amelynek egyszerre fontos eleme egy jól működő, új budapesti brand létrehozása, a tradícióhoz kapcsolódás és a megtérülés vizsgálata, Budapesten a Városliget felel meg a leginkább.

– Vállalja ezért a történelmi felelősséget?

– Igen, határozottan.