A tájépítészek jó néhány évvel ezelőtt megreformálták a saját érdekképviseletüket, és megszervezték például ezt a díjat. Ügyes érzékkel szakújságírókat kértek fel laudátorként, mi pedig kicsit kiművelődtünk a szakmájukból, és még a hírüket is vittük. A magyar Az Év Tájépítésze díjra már az Európai Tájépítész-szövetség elnöke is eljött zsűrizni, és van olyan alkotónk, akinek munkáit még Japánban is publikálják.
De nem álltak meg itt. Nemrég kaptam tőlük a hírt, hogy hatalmas kiállítást szerveztek, ahol 150 folyóméternyi plakáton 61 tájépítész több mint 150 munkáját lehet megnézni. A Tájodüsszeia névre hallgató kiállítás a Pesti Vigadó ötödik emeletén május 29-éig látogatható. Azért a név, mert utána országjáró körútra indulnak, hogy mindenkihez elvigyék a hírt, él és sok mindenre képes a magyar tájépítészet. A kiállításhoz kapcsolódóan angol nyelvű konferenciát is tartottak a Fugában, ahol kiderült, hogy van még minek örülniük.
Most sikerült ugyanis először elérni, hogy a háromévente megjelenő Európai tájépítészeti évkönyvbe magyar munka is bekerüljön. A magyar indulóval aztán körülbelül úgy jártak, mint a cannes-iak a Saul fiával, hogy ha nem figyelnek, még meg is nyeri a versenyt. A könyvben ugyanis az Újirány Csoport – ők tervezték korábban a Millenáris Parkot, és idén ők kapták a tájépítészdíjat is – palotanegyedbeli utcaművészeti akciósorozatát rögvest a hét kiemelt, részletesebb elemzést is tartalmazó projekt közé emelte be a szerkesztőbizottság, ráadásul még a könyv hivatalos bemutatójára is Budapesten került sor.
A bemutatóra, csak hogy minden gyönyörű legyen, meglepetésként eljött nemcsak az európai, de a nemzetközi elnök is, elismerve és megtisztelve ezzel a magyar tájépítész szakmát. Összesen húsz neves nemzetközi vendég több budapesti helyszínre is ellátogatott, köztük a közösségi tervezéssel (igen, a lakókat is bevonták a tervezők) készült józsefvárosi Teleki térre, a Kopaszi-gátra és a nemrég megújult Országbíró sétányra.
