Egyetemista építészlányok mutatják meg a gazdasági trendet

Feje tetejére áll mostanában a világ – és sok szempontból éppen ez a legjobb, ami vele történhet.

A konferencián bemutattak egy teljesen új szerkezeti rendszert is, amelyet egy másik előadó – aki történetesen magyar építész-feltaláló – fejlesztett ki. Portik Adorján találmányának köszönhetően olcsó, mindenhol beszerezhető anyagokból határtalanul szabad építészeti formaképzésre nyílik lehetőség.

Az építészek gyakorlati tapasztalatszerzését és egyúttal szociális, társadalmi problémák megoldását zászlajára tűző, mára nemzetközi elismertségre szert tett Hello Wood egyik vezetője, Pozsár Péter is az előadók között volt. A Hello Wood idei munkásságáról külön is fogok írni, most csak annyit említenék meg, hogy éppen a csopaki nyári építőtáboruk biztosította a konferenciának a helyszínt.

Baróthy Anna, egy sikeres, dizájnalapú termékfejlesztéssel foglalkozó előadó arra hívta fel a figyelmet, hogy a művészi oktatásból hiányzik a gazdasági szemléletre, eredményességre való képzés. Neki úgy sikerült az áttörés, hogy tehetséges, innovatív csapatot szervezett, akikkel együtt képesek lettek komoly eredményeket elérni. A Szövetség ’39 csoport nemrégiben egy különleges, élő gátrendszer ötletével állt elő, amellyel a bolygó felmelegedése miatt emelkedő tengerszint ellen lehetne védekezni. A komplex gondolkodású csapat el is nyerte a francia Jacques Rougerie Alapítvány innovációs építészeti versenyének fődíját.

A 4-es metró két legsikeresebb, Duna-parti állomásának tervezői is képviseltették magukat – Hatvani Ádám vonatkozó előadásából kiderült, hogy nemcsak elismert alkotók vannak az irodájukban, de tőlük indult ki a Kortárs Építészeti Központ is, amely kezdeményezőként budapesti jelentőségű projektekben vesz részt hivatalos szervekkel, befektetőkkel és aktív civilekkel együttműködésben.

Alföldi György tiszteletreméltó életútja is remek példa arra, mi mindent kezdhet magával az elhivatott építész. Alföldi volt már szakmai szemléletét megtartva múzeumigazgató, várostervező, projektmenedzser és mediátor  is – érzékenyen és sikeresen reagálva mindig a kor kihívásaira.

Deák Krisztina és hölgyekből álló építészcsapata meglepő helyről, a Fővárosi Önkormányzattól érkezett. Kiderült, hogy a fővárosnál van „városmegújító csoport” (ők azok), akik pályázatokat írnak ki, civileket és önkormányzatokat hoznak össze, és számos budapesti fejlesztés előkészítése és támogatása nekik köszönhető. A projektek menedzselésénél hozzáértőként törekszenek a gazdaságélénkítés, az építészeti minőség és a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére.

A végére hagytam kedvenceimet, akik fiatal építészhallgató létükre nem kisebb fába mertek belevágni, minthogy ellássák az országot köztéri ivókutakkal. Hüttl Sarolta, Soltész Judit, Zétényi Zsófia és Zoletnik Zsófia ötletének apropóját egyszerűen az adta, hogy szomjasak voltak Budapesten a tűző napon, és nem találtak sehol egy ivókutat, amivel szomjukat oltsák. Ekkor – tessék figyelni – nem kezdtek el szitkozódni, és minden hivatal édesanyját meg minimum a rendszerváltást szidni, hanem jó mentalitással eldöntötték, hogy megoldást találnak a problémára. Reálisan gondolkoztak, és a meglévő adottságokból szerettek volna kiindulni – így jöttek rá, hogy mindenhol van tűzcsap, csak azt kellene valahogy megoldani, hogy abból inni lehessen.

Tűzcsapból ivócsap. Alkotók: Hüttl Sarolta, Soltész Judit, Zétényi Zsófia, Zoletnik Zsófia. Forrás: Építészfórum

Az Ivócsap projekt ötletgazdái ezt követően – szembesülve a hatósági, engedélyeztetési, anyagi és technikai problémákkal – sem hátráltak meg, hanem szép türelmesen elmentek előbb a tűzoltókhoz, majd a vízművekhez, majd megtervezték a szükséges kiegészítő elemet, prototípust gyártattak saját költségen, támogatót szereztek, tárgyaltak, satöbbi, és most éppen ott tartanak, hogy már az ország bármely pontjáról lehet náluk rendelni ilyen tekerentyűt. A felszerelést követően a tűzcsapot kiegészítő csapot csak meg kell nyomni, és már jön is a vízsugár – ennyire egyszerű. (Időben kapcsoló, trendi szemléletű önkormányzatok számára kézenfekvő fejlesztési lehetőség.)

Az előző fejlesztés támogatói között ott volt a Design Terminál is, amely évente 400 vállalkozást vizsgál meg és segít tanácsokkal a nemzetközi piacra kerülésben. Böszörményi-Nagy Gergely beszámolója szerint az arra érdemes cégek féléves mentorprogramban is részt vehetnek, amelyen keresztül a kezdő magyar vállalkozás nemcsak Bécsben, de akár Los Angelesben is találhatja magát

Szóval lehetőség és alternatíva, úgy tűnik, van, félre kell tenni a félelmeket és bele kell vágni.