A Deák tér mellé kerülne a Nemzeti Galéria?

Nemzetközi sztárépítész figyelmeztet: a Városligetnél sokkal jobb helyszínek vannak múzeumépítésre.

Legutóbb Zoboki Gábor – aki a Művészetek Palotája tervezését követően lett közismert építész – hívta fel a figyelmet arra, hogy Budapest városszerkezetéből adódóan könnyen lehetne a Városligetnél jobb helyszíneket találni, ha már mindenképpen múzeumokat akarunk építeni. Az építész sajátos, a szakmai etikát felrúgó performance-szal hívta fel a figyelmet a Liget Budapest elképzelésének hiányosságaira. Zobokit meghívták ugyanis a Nemzeti Galéria épületének tervpályázatára, ő azonban a pályázati szabályokat figyelmen kívül hagyva, az épületet nemes egyszerűséggel egy általa jobbnak gondolt helyszínre, a budai Várba tette.

Zoboki elképzelése széles sajtónyilvánosságot kapott, egyszerűen azért, mert valós problémát feszegetett javaslatával. Építeni elsősorban nem zöldterületre érdemes, van rengeteg olyan helyszín Budapesten, amit rehabilitálni lehetne. A Szent György tér nyugati oldala is ilyen a budai Várban, de a Vár és a Hősök tere között húzódó kulturális tengelyen is számos funkció nélküli, vagy alulhasznosított műemlék épületet találhatunk – gondoljunk például azegykori MÁV-székház óriási, elhagyott épületére az Andrássy úton – ha már mindenképpen új helyeket keresünk egyes múzeumoknak.

Zoboki nincsen egyedül azzal, hogy a Városligetet békén kellene hagyni. Erick van Egeraat holland sztárépítész – tudják, ő tervezte a Dózsa György úton a dülöngélő homlokzatú ING-székházat – még tavasszal óvott a liget beépítésétől. „Értsék meg, zöldfelületet a legnehezebb építeni. Minden épület jobbá lesz, ha van mellette egy öreg fa” – magyarázta egyszerű szavakkal a híres építész. Erick van Egeraat egyetért Zobokival abban is, hogy bőven lenne alternatív helyszín: „Ha megnézzük Budapest térképét ( ) 6-7-szer több területet találunk anélkül, hogy a park zöldterületét bántanánk.”

A nemzetközi szinten elismert, Európa és a világ számos pontjára tervező holland építész legújabb javaslatával nevesítette is, hogy mi lehet ilyen alternatíva. A Deák tér mellett, a Városháza előtti terület alkalmas lehetne a Magyar Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum befogadására. Egeraat ehhez új épületeket javasol, és azzal érvel, hogy míg a Városligetre vigyázni kell, ezen a helyszínen vétek kihasználatlanul hagyni a benne rejlő lehetőségeket.

A nemrég bemutatott elképzelés meghagyná a meglévő fákat és rendezvényhelyszínként a teret is, a földalatti szinteken pedig nagyszabású kiállítótereket és parkolókat alakítana ki. Mindehhez sajátos kialakítású új épületszárnyat is tervezett, amely kiegészítené a Városháza épületét.

Egeraat ötlete két szempontból is megfontolásra érdemes alternatíva. Egyfelől nagyszerűen illeszkedik a helyszín abba a kulturális tengelybe, amelyikre Zoboki hívta fel a figyelmet. A budai Várból a Lánchídon átsétálva könnyen elérhető a Városháza előtti tér, és innen az Andrássy úton végigmenve a Hősök tere múzeumait is meg lehet tekinteni. Ráadásul az ide kerülő funkció remekül egészítené ki a szomszédos Erzsébet teret, így a kettő együtt méltán tudná betölteni Budapest fő terének funkcióját, miközben a Városliget érintetlen zöldterület marad.

Sem Zoboki, sem Egeraat nincs az ellen, hogy újabb múzeumok épüljenek, de egyikük sem a Városligetben helyezné el őket. „Nem gyakran adódik ilyen lehetőség egy társadalomban, főként mostanában, amikor minden bonyolult, semmi nem nagyvonalú. Igen, őszintén örülnünk kell, hogy egy kormány ilyenre áldoz. Ezzel teljesen egyetértek. De hagyni kell helyet a gondos elemzésnek is” – hívja fel a figyelmet a holland sztárépítész.

A Liget Budapest Projekttel kapcsolatban szakmai részről sokan hiányolták az átfogó és megelőző elemzést. A vitába bevont szakmai és civil szervezetek felől is érkeztek olyan észrevételek, amelyek kellően nem megalapozottnak nevezték a Városliget beépítését. „A partnerségi egyeztetésen részvevők közül többen, szavahihető emberek, egyöntetűen állítják, hogy az észrevételek 95 százalékát a Liget Budapest képviselői egyszerűen lesöpörték az asztalról” – mondja Körmendi Imre, az egyeztetésekre meghívott Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke.

A neves szakértőkből álló társaság elnöke így fogalmaz az Építészfórumon megjelent, témával foglalkozó írásában a Baán Lászlóval folytatott egyeztetésről: „ két óra öt percen át hallgattuk „érveit” (super brand, 1,5 millió többletturista, családok hétvégéje a Ligetben, hogy a New York-i Central Parknak több látogatója van, ), négy percet aláírt a főigazgató úr egy sürgős ügy aktáit, két percig bemutatkoztunk, s a végén egy percben biztosíthattuk, hogy miután egyetlen írásban megfogalmazott kérdésünkre, kételyünkre és állításunkra nem kaptunk választ, ezért nem győzött meg bennünket.”

Körmendi konkrét javaslatot is tesz a Városligettel kapcsolatban. Szerinte további építés helyett az elöregedett növényzet megújítása, a szilárd burkolatok csökkentése, az egykori történeti kert elemeinek felelevenítése lenne szükséges.