Szemben az előző kormányzati ciklus gyakorlatával, mikor még a Belügyminisztériumhoz(!) tartozott a teljes magyar építésügy, idén már nem a BM aulájában került sor az Ybl-díjak átadására. A Belügyminisztérium egyéb kitüntetései között kiosztott építészeti életműdíj nem igazán illett a katonás hangulatba. Ybl-díjjal legalább 15 év kimagasló, egyéni, önállóan tervezett alkotásait, építészeti, alkotói, oktatási tevékenységét ismerik el, így nehezen illett össze a két szakterület, de ezt a döntéshozók is belátták.
Mivel nem kulturális, illetve lehetséges gazdasági jelentőségük alapján kapnak önálló minisztériumot az egyes szakágak, ezért jobb híján a nem létező építésügyi minisztérium helyett mi más, mint napjaink Magyarországának polihisztor csúcsminisztériuma, a Miniszterelnökség vette át a szakma legfelsőbb irányítását a Belügyminisztériumtól. Az itt folyó, magas színvonalú, előkészítő szakmai munka egyelőre rendre politikai csatározások játszóeszközévé válik – mi más is lehetne egy erről szóló struktúrában –, de azt el kell ismerni, hogy legalább az idei Ybl-díj kiosztója a helyére került: a díjakat stílszerűen az Ybl Miklós által tervezett Várkert Bazár Ybl-szoborra néző helyiségében adták át. Az építészet azonban nemcsak a díjosztó helyszínét tekintve került méltó helyére, az idei Kossuth-díjasok között is találunk építészt.
Hőnich Henrik letisztult, egyedi gondolatvilágú alkotásaiért, oktató tevékenységéért, szakmai ismeretterjesztő munkásságáért és aktív szakmai közéleti szerepevállalásáért részesült Ybl-díjban. A közkedveltségnek örvendő építész, a Magyar Építész Kamara alapító tagja személyesen már nem vehette át a kitüntetést, pár nappal a díjátadó előtt hunyt el.
Lantay Attila, Székesfehérvár főépítésze építészként, oktatóként, az építészet társadalmi elfogadottságáért végzett munkájáért vehette át az elismerést. Lantay korábbról már a Pro Architectura és a Hild János-díjakat is átvehette munkája elismeréseként.
Viszlai József, Miskolc korábbi főépítésze értékmentő és értékteremtő szakmai munkásságáért kapta meg a legrangosabb építészeti díjat.
Két további építész is magas elismerésben részesült idén: Nagy Ervin korábbi országos főépítész Kossuth-díjat, Szegő György pedig Magyarország Kiváló Művésze díjat kapott. Nagy Ervin legismertebb munkája a Széna téri Hattyúház, a Kossuth-díjat a magyar népi építészet forma- és motívumvilágából merítő munkásságáért, az építészetpolitika és érdekképviselet területén végzett munkájáért kapta.
Szegő György korábbról már Jászai Mari-díjas, 2014-ben Ybl-díjat kapott. A Műcsarnok ügyvezető igazgatója, építészeti folyóiratok, kötetek szerzője, elismert szakíró.
