Bár nem szerencsés, ha egy szakember más szakterületéről nyilatkozik, építészként röviden én is áttévedek Rostás szakterületére, amikor az évszámokra hívnám fel a figyelmet. Ybl Miklós a fent nevezett palotaszárnyat 1885-ben rajzolta meg, a hauszmanni Lovarda jóval halála után, 1899–1900-ban épült fel. A kettő épületnek annyi köze van egymáshoz, hogy a mestere stílusát látszólag nem értő Hauszmann a palotaszárnyat (és az egész palotát) végül kevésbé értékes arányokkal, kevésbé kifinomult eszközökkel építette meg, majd az egész elé odatette a saját maga által tervezett Lovardát, ami így ráadásul északi irányból a palotát kitakarja. (Hasonlóan az 1910 körül épített Főőrség épületéhez.) Az a hivatkozás, hogy a palota épp a Lovardával nyeri vissza építészeti szerepét, a fentiek ismeretében építészeti szempontból komolytalan.
A fenti rövid áttekintéssel épp csak megpedzettük a vári építkezések végtelen összetett szempontrendszerét. Azt azonban tisztán érdemes látni, hogy Hauszmann nem egy Ybl. Ha neves mestere nem halt volna meg, megtervezhette volna a barokk palota átépítését, bővítését és környezetének kialakítását is. Higgyék el, ebben az esetben ma nem lennének viták arról, hogy bármekkora háborús sérülések és bármilyen, hibás műemlékes szemléletnek köszönhető félreépítések után az eredeti állapot visszaépítése kívánatos-e vagy sem, csak arról, hogy van-e rá pénz. Sajnos Ybl időnek előtte meghalt, és nekünk már csak Hauszmann maradt. Munkássága éppannyira vitatható, mint a mostani, általa tervezett épületekre irányuló visszaépítési szándék.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!